Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989.... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
1190 mennyire fontos – megérlelődnek és bekövetkeznek. Akkor várható el, hogy egy számviteli törvény összhangban legyen a már többékevésbé vagy legalábbis részben, jelentős részben, a mainál mindenesetre nagyobb részben privatizált gazdasággal, ahol valaki mint tulajdonos nem úgy él a számvitel adta előírások lehetőségeivel, hogy könnyűszerrel írja le azokat a nem biztosan befolyó követeléseit, kétes követeléseit, mert ma még mint nem igazán tulajdonos, nem igazi tulajdonos, egykettőre megtehetné az állam és az Önök, de az egész társadalom számlájára. Tehát azokba a könnyítési lehetőségekbe, amelyek nagyon helyesen igazi tulajdonosokat feltételezve a számviteli törvényben majd benne le sznek, elsietetten belevágni nem lenne célszerű, hiszen ezzel olyan adóbevételkieséseket eredményeztetnénk éppen a rendszerváltás igazi évében, a jövő esztendőben, amikor amúgy is rendkívüli hatások érik gazdaságunkat és különösen annak költségvetési forr ásoldalát. Éppen ezért azt is el szeretném mondani, hogy ezen változásokat, tehát a számviteli törvény bevezetésének 1992re tervezett időszakával kapcsolatban feltétlenül felüvizsgálatra kell, hogy szoruljon a többi adónem is. Célunk az, hogy a társasági adóztatás rendszerére térjünk át, hiszen reméljük, hogy egyre több magángazdálkodási vállalkozás jön létre társasági formában, és ennek ez a ma még nem eléggé kidolgozott, mondjam azt, hogy ma még nem kidolgozott forma lesz az igazán megfelelő, amelyet azo nban úgy gondolom, hogy a következő esztendőben kellő előkészítéssel a bevezetésre fel tudunk ajánlani a Parlamentnek döntésre, a gazdaságnak pedig érvényesítésre. Ugyanígy hallottuk Önöktől ma már több ízben a túlhaladott amortizációs rendszert. Ebben is készen állnak a bevezetésre a tervezett változtatások, ahol ugyancsak meg kell említenem, hogy ezek bevezetésénél is szerepet játszanak nagyon fontos költségvetési szempontok. Tisztában vagyunk vele, hogy a vállalatoknál hagyott nyereség az alacsony amorti zációs kulcsok miatt természetesen olyan nyereségeknek a megadóztatását is eredményezi, amelyeknek a céljuk a tőke pótlása lenne. A kormányzat ezzel tisztában van, a változtatásokra azonban, bármennyire ésszerű lenne, megint csak egy kicsit későbbi időpont ban tud sort keríteni, pontosan azért, mert átmenetileg nem tud lemondani az ezekből eredő adóbevételekről, pontosan az említett nagy adóbevételkiesések miatt, amire majd utalni fogok. A személyi jövedelemadórendszer továbbfejlesztése során a progresszív adóztatásra épülő arányos közteherviselés elvének az érvényesítése volt a célunk, és emellett a legfontosabb törekvésünk az átlagos adóterhek fokozatos csökkentése. A teljesítmények következetes érvényesítését az adósávok szélesítésével, a sávokhoz tartoz ó adókulcsok mértékének közvetítésével lenne indokolt biztosítani, a mentességeket, kedvezményeket szűk keretek közé szorítani. A piacgazdaság kiépítése a nemzetközi gyakorlattal egyezően az általános forgalmi adó súlyának növelését követelné ugyancsak meg . Ez elősegítené a magyar árarányoknak a nemzetközi árarányokhoz való közelítését is. A termékek és szolgáltatások mainál kiegyenlítettebb adóterhelését és a kivételek erős szűkítését eredményező változtatást ugyancsak 1992re tervezzük. Ekkor lesz egy két kulcsos adórendszer bevezethető megítélésünk szerint úgy, hogy egyben a kulcsokat egymáshoz közelítjük is. A helyi adók rendszerével pedig, mint ezt Önök nemsokára látni fogják, felváltható lesz a minden tekintetben túlhaladottá vált tanácsi adórendszer. T isztelt Országgyűlés! Az előzőekben vázolt adópolitikai célkitűzéseinkből az 1991es évben vajon milyen elemek valósíthatók meg? E döntés meghozatalánál több olyan súlyos feszültséggel kellett szembenéznünk – és kell Önöknek is szembenézniük – , amelyek a g azdaságban még tovább élő problémák és a hiányt termelő elavult termelési szerkezet mellett a magyar gazdaságra elháríthatatlanul nehezedő újabb terhekből halmozódtak fel. Mindezeket mérlegelve, Önök olyan törvénymódosítási javaslatokat kaptak kézhez, amel yek részelemeikben az adópolitikai koncepció törekvéseivel már összhangban vannak, annak megvalósítását szolgálják, ugyanakkor az egyes adóelemek rendszerében alapvető változtatást még nem tartalmaznak.
