Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FRAJNA IMRE (FIDESZ)
1183 addig nem lehet elvárni másoktól, hogy ők vállalják helyettünk azokat a kockázatokat, amik kétségtelenül fennállnak. A kockázatot elsősorban nekünk kellene vállalni. Mire gondolok itt konkrétan? Elsősorban az ingatlanvásárlás, az ingatlanszerzés körüli merevségünk, az ingatlanszerzés és ingatlankezelés körüli bigott, merev ragaszkodásunk bizonyos elvekhez ahelyett, hogy liberalizálnánk ezt a területet, és lehetségessé tenni, hogy akár a németországi, akár az amerikai, akár a franciaországi gyakorlathoz viszonyítva liberalizálódjék ez a terület. Ez volt az első. Másodszor: eg y nagyon érdekes dologra hívta fel a figyelmet. Úgymond, miben nyilatkozik meg a magyaroknak ez az önbizalomhiánya? A működő tőke áramlása semmiképpen nem lehet egyirányú utca. Nem jelentheti azt, hogy kizárólag Magyarországra irányul működő tőke, és semmi féle jele sem mutatkozik annak, hogy a magyarországi tőke érdeklődik az ő területükön lebonyolódó óriási változások iránt. Nevezetesen: az elkövetkezendő 5 évben ők is hasonló cipőben járván, mint mi, egyfajta óriási privatizációs folyamat indult meg az új öt keleten lévő tartományban, amelyik most csatlakozott Németországhoz, és ott hihetetlen előnnyel lehet befektetni. Konkrét példát is mondott. A számokhoz nem tudok hozzászólni. Amennyiben nem stimmelnek, a beszélgető partnerem fejére essen a hamu, de a következő példát mondta: ha valaki 500 ezer márkával megjelenik most a volt KeletNémetország területén, és ott befektetni szándékozik, akkor bizonyos esetekben, bizonyos területeken, és a gazdaság bizonyos területein 10, 20 vagy akár 30 milliós hitelben r észesülhet. Megkérdezte, miért nem jelentkezik például Magyarország ezen a piacon? Miért vonul ki Magyarország a volt KeletNémet piacról, miért nem agresszívabb a magyar gazdaság? Ezek azok a kérdések, amelyeket én az Önök megfontolása tárgyává szeretném ajánlani. Még egyszer mondom: bocsánatot kérek, ha abban a színben tűntem volna fel, hogy bármiféle tanácsot szerettem volna adni. A magam részéről a legteljesebb mértékben támogatni fogom ezt a bizonyos törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Ta ps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Frajna Imre képviselő, Fiatal Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Frajna Imre (FIDESZ) FRAJNA IMRE (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem végeztem kodifikációs munkát, mint Eörsi Mátyás képviselőtársa m, valószínűleg azért, mert nem vagyok jogász, és így kevesebb hiányosságát fedeztem fel a törvénynek, mint Eörsi Mátyás. Úgy hiszem, hogy ez a törvénymódosítás nagy segítséget jelent a gazdaság számára, az itt jelentkező deregulációs folyamatokat biztató jelnek érezzük, de úgy gondoljuk, hogy ez csak a kezdet lehet. Mint ahogyan ezt többen elmondták, mint Szél Péter és Pál László képviselőtársam, hogy rengeteg bürokratikus akadály gátolja a gazdasági folyamatokat, nemcsak a külföldi tőke befektetését. Megé rtve hallottuk Palotás úr álláspontját, amely a kisebb tőkesúlyú, javarészt hazai kisvállalkozások védelmében hangzott el, és emiatt egy módosító indítvánnyal élünk. Ennek több oka van. Egyrészt beláttuk a költségvetés nehéz helyzetét is. Nem mondhat le a bevételekről, sőt úgy gondoljuk, még növelni is kell a bevételeit, másrészt valóban méltánytalan lenne a kisebb tőkesúlyú vállalkozásokkal szemben, ha kizárnánk őket ebből a kedvezményből. Ezért a módosító javaslatunk első részében azt javasoljuk, hogy a 1 5. §ban szerepeltetett alapítói vagyont a felére csökkentsük, ez 25 millió forint lenne. Idáig ez Csépe Béla úr álláspontjával megegyező, ezért felesleges lett volna egy saját módosító indítványt benyújtani. Ú gy gondoljuk viszont, hogy mindenképpen differenciálni szükséges a befektetett alapítói vagyon és a kedvezmény mértéke arányában. Kisebb tőkesúlyú vállalat kisebb kedvezményben kell, hogy részesüljön. Az általam beterjesztett módosító indítvány a következő ket irányozza elő: Amennyiben 25 millió forint alapítói vagyonnal rendelkezik egy vállalat, akkor az első 5 évben
