Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - SPEIDL ZOLTÁN (MDF)
1167 Vannak azután olyan esetek, ahol maguk a nyugdíjigazgatósági emberek elismerik, hogy rossz volt a leírókapacitás, elfektették az anyagot, egyszerű emberi hibák okozták a ké sedelmet. Arra én semmi mentséget nem találok, s külön fel fogom hívni a nyugdíjigazgatás figyelmét, hogy képviselői beadványra nem válaszolnak. Azt gondolom, ez a jogállamiságban is megengedhetetlen, és szigorúan kell fellépni ellene. A kérdéssel kapcsola tban legyen szabad még általános megjegyzéseket tenni. A nyugdíjigazgatóság ügyvitele elmaradott, korszerűtlen, a dolgozók munkakörülményei rosszak, folyik egy ügyviteli átvilágítás, annak az egyszerűsítése, és a lehetőséghez képest – külföldi segély lehet őségét is felhasználva – a számítógépesítés modernizálása. Ettől előbbrelépés várható a következő esztendőben. De nagyon izgalmasnak találom a másik részét, ahol tulajdonképpen nyilván jó szándékú emberek saját nyugdíjügyeikben való tájékozatlansága nehezí ti saját ügyeik megoldását. Nyugati nyugdíjtársaságok nagyon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a lakosság széles körben ismerje azokat a technikákat, jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a témakör érint. Ilyen jellegű kiadványok tömegére volna szükség , a jelenlegi nehéz helyzetében a nyugdíjigazgatóság erre nem fordít anyagi eszközöket. Érzésem szerint – ha korlátozott körben is – kellene, sőt nemcsak egyszeri kiadványok kiadása szükséges, hanem számos esetben szükségesnek látszana egy folyamatos kapcs olattartás a nyugdíjigazgatóság és ügyfelei között egy időről időre megjelenő ismertető kiadvány formájában. Ezek valószínűleg csökkentenék az ilyen irányú panaszokat, illetve még ellenőrizhetőbbé tennék azokat az emberi hibákat, amelyeket ez az igazgatósá g – sajnos ugyanúgy mint más hivatal – elkövet. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm a miniszter úr válaszát. Speidl Zoltán, a Magyar Demokrata Fórum képviselője kíván kérdést feltenni a belügyminiszter úrhoz a kisebbségi szószólók jogainak ügyében címmel. Képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Speidl Zoltán (MDF) - a belügyminiszterhez - "A kisebbségi szószólók jogainak ügyében címmel SPEIDL ZOLTÁN (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A nemzeti é s etnikai kisebbségek alapvető jogait legmagasabb szintű jogforrásaink tartalmazzák. Az Alkotmányban azon garanciális szabályok foglaltatnak, amelyek a törvényhozás további teendőit határozzák meg, pl. azt, hogy egyre sürgetőbb az e jogokat összegző törvén y megalkotása. Addig is azonban a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak értelmezése gondok forrása lehet. Ezek egyike éppen az önkormányzati törvény végrehajtásakor vetődik fel. Mint tudott, a kisebbségek szószólói két csoportra oszthatók. A teljes jogos ultságú képviselők körére, és azokra, akiknek a választási eredmények alapján szavazati joga nincs, csak tanácskozási joga van az önkormányzati testületekben. Kérdés azonban: csak szavazati joga alapján van különbség a két csoport között, vagy kiterjed ez más területekre is? Választókerületemben az egyik cigány szószóló szerint nemcsak a szavazati jog tekintetében nem tartja az önkormányzati testület a helyi cigányság képviselőjét egyenrangúnak. Ezt más információk is megerősítik. Ezek alapján néhány kérdés megválaszolására mihamarabb szükség lenne, mert ne feledjük, a törvényből csak a szavazati jogbeli különbség világlik ki egyértelműen. Ha szavazati jog nincs, mi van a tanácskozási jogon kívül, mert a tapasztalatok alapján pl. kétséges, birtokolhatnake o lyan dokumentumot, amely szószólói minőségüket feltünteti, és lehetőséget ad neki az önkormányzati testületen kívüli fellépésre. Problémaként vetődött fel, megkaphatjáke a rendes "testületi" tagoknak járó valamennyi tárgyalási anyagot. Tisztázatlan tovább á, hogy ahol kedvezményeket állapítottak meg a teljes jogú képviselők munkájának előmozdítására, ott a szószólók ezen csoportjának is járnake ezek.
