Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
1168 Mindezek alapján kérdezem a miniszter urat, milyen kötelezettségek terhelik az önkormányzatokat annak érdek ében, hogy a szószólók két csoportja között csakis a szavazati jogban legyen különbség. Kérdezem, vane lehetőség arra, hogy egyelőre legalább átmenetileg rendezzék a nemzetietnikai kisebbségi szószólók helyzetét. Végezetül az önkormányzati törvény 1218ig terjedő paragrafusainak indoklása szerint a szervezeti és működési szabályzat további jogokat adhat az ilyen szószólóknak. Ebből ered a harmadik kérdésem, nem lennee helyesebb magasabb szinten meghatározni a további jogokat, hiszen, ha csakis helyi bel átásra bízzuk azokat, félő, hogy a szószólók jogai a helyzettől függően erőteljesen eltérhetnek egymástól. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Horváth Balázs belügyminiszter úr válaszol. Dr. Horváth Balázs belü gyminiszter válasza HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kisebbségi szószólók jogainak ügyében feltett kérdésére a következőket tudom válaszolni azzal, hogy értelemszerű és nyilvánvaló dolog, válasz om csonka lesz, miután törvény még nincsen. Egyébként nem a Belügyminisztérium terjesztené elő ezt a törvényt egyrészt, másrészt pedig bármilyen módon belenyúlni az önkormányzatok életébe – akár jogokat, akár kötelezettségeket adni nekik – csak törvénnyel lehet. Az önkormányzati törvény 12. §ának (5) bekezdése tartalmazza a kisebbségi szószólókra vonatkozó szabályozás lényegét azzal, hogy kimondja: "Az önkormányzati választásokon a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavazatot kapott jelöltje válik kis ebbségének helyi szószólójává." Az önkormányzati törvény megalkotásakor világos volt a Parlament előtt az a tény, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól külön törvényt kell készíteni, amely e jogosítványokat részletesen kibontja. Ennek a törvénynek a hiányában az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény és az önkormányzati törvény csak a legfontosabb garanciális szabályokat állapította, állapíthatta meg. Ezért jogos az Ön kérdése, azonban ezek a kérdések az átmeneti helyzetre vonatkoznak , hiszen a jelenlegi szabályozás – mint ahogy már az imént említettem – részben garanciális, részben tovább bővítendő szabályokat tartalmaz. A nemzeti és az etnikai kisebbségek helyi szószólójára vonatkozó szabályokat is majd az előkészítés alatt álló és a jövő évben a Parlament elé kerülő törvény fogja részleteiben tartalmazni. A konkrét kérdésekre rátérve: a nemzeti vagy etnikai kisebbségek képviselője részére a képviselőtestület feladat- és hatásköröket adhat. Célszerű, ha megválasztják a nemzeti vagy et nikai kisebbség tanácsnokát, így pl. a cigányügyi tanácsnokot, amely ebben a minőségében valamennyi, a képviselőket, tanácstagokat, tanácsnokokat megillető kedvezményben részesül. Erre a jogszabály lehetőséget ad. Amennyiben a nemzeti vagy etnikai kisebbsé g legtöbb szavazatot kapott jelöltje nem tagja a testületnek, azaz helyi szószóló, azt a testületnek határozatba kell foglalnia. A határozat e jogállásának a dokumentuma, mellyel ő bárki előtt igazolhatja magát, bizonyíthatja szószólói minőségét. A nemzeti vagy etnikai kisebbség szószólójának a testület feladatához igazodó széles véleményezési jogkört kell biztosítani. A bizottság nem képviselő tagja – amennyiben a testület létrehoz nemzeti vagy etnikai bizottságot – , a képviselőtestületet rendszeres és kom oly elfoglaltsággal járó feladatok ellátására kéri, kérheti fel, amelyek között a leglényegesebb a képviselőtestület és a kisebbség közötti kapcsolattartás, a kisebbségek tájékoztatása.
