Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - A köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényjavaslat megtárgyalása, - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
1133 törvénysértő volte vagy sem a lakitelki önkormányzati testület döntése, hanem inkább arra az ésszerűtlenségre hívnám fel a figyelmet, amit ez a döntés hordoz . Ahelyett, hogy kialakítaná a struktúráját a szervezetnek, a testület egyszerűen elbocsátja az embereket. Márpedig az ügyeket intézni kell, az állampolgároknak gondjaik vannak, és nem lehet őket bizonytalanságban hagyni. Ott van az a kérdés, amire szintén fel kell hívni a közvélemény figyelmét: örvendetesen alakulgatnak az önkormányzatok különböző szövetségei, de látható, hogy politikai harc folyik azért, hogy ezeknek a szövetségeknek a befolyását milyen politikai erők ragadják magukhoz. Márpedig azt hisze m, hogy ez nem tesz jót az önkormányzatoknak, nem tesz jót ezeknek a szövetségeknek, és nem tesz jót a kormányzattal való kapcsolataiknak. Sorolhatnám tovább a problémákat, most nem beszélve az egész finanszírozás mikéntjéről és mértékéről, de ez utóbbi ma jd lehet, minden bizonnyal a költségvetésből eldől. Egyszerűen arról van szó, hogy politikai kívánalom, hogy a kormányzat és minden politikai erő ebben a kérdésben kellő határozottságot mutasson, kellő ésszerűséget – és itt az ésszerűség alatt a költségérz ékenységet nagyon szeretném hangsúlyozni, mert egyébként olyan helyzet alakul ki, amely feleslegesen terheli ennek az országnak egyébként is sok gondját. Olyan ügyről van tehát szó, amelyet egy határozottabb, közösen kialakított magatartással meg lehet old ani, és nem terhelné az ország – hangsúlyozom: egyébként elég sok – gondját. Azt hiszem, mindezek a problémák ebben a viszonylag rövid törvényjavaslatban is, amely a köztársasági megbízottról szól, nagyon világosan tükröződnek. Kezdjük ott, hogy "a köztárs asági megbízott hivatala". Az önkormányzati törvényből az én értelmezésem szerint az következik, hogy ez egy munkaszervezet. Ez a törvényjavaslat már kinyit egy kaput: államigazgatási feladatokat ellátó szervezetnek minősíti, amiből következik, hogy ez kap hat olyan hatásköröket, amelyek függetlenek lehetnek a köztársasági megbízott feladataitól, hatáskörétől. Kérdezem, hogy indokolte. A törvény kötelezően javasolja létrehozni a köztársasági megbízott megyei vagy területi hivatalát. Nem világos, nem egyérte lmű, hogy ezek a területi hivatalok részeie a köztársasági megbízott hivatalának, vagy pedig szintén önálló államigazgatási szervek, amelyek önálló hatáskörrel rendelkeznek. Tessék belegondolni, hogyan alakul ezek után a magyar közigazgatás megyei szintje ! Van egy köztársasági megbízott, van annak hivatala, van annak területi hivatala, ott van a megyei közgyűlés, a megyei közgyűlés főjegyzője – aki szintén önálló államigazgatási szerv, és kaphat önálló hatásköröket – , és ezen kívül ott lesznek még a centrá lis irányítású vagy dekoncentrált szervek. Azt hiszem, a puszta felsorolás is mutatja, hogy nem az ésszerűség dominál a struktúra kialakításában, ha ez így fog bekövetkezni – most nem szólva ismét a költségekről. Sorolhatnánk tovább a bizonytalanságot vagy a kétértelműséget ebben a rövid törvényben annak okán is, hogy a köztársasági megbízottnak a jellege milyen. A miniszteri indoklás is a szakmaiigazgatási oldalát emeli ki, ugyanakkor egész kötődése, és a köztársasági elnökhöz való kötődése. ELNÖKI közbes zólás: Kérem képviselőtársaimat, őrizzük meg a Ház határozatképességét! Visszaadom a szót, elnézést. GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP) Elnök Úr, nem tudom, ére ez a bejelentés annyit, mint amilyen zavart okoz egy hozzászólásban. (Elnöki közbeszólás: Elnézést kérek! – Taps a bal oldalon.) Visszatérve tehát: a köztársasági megbízott jellege tisztázatlan. A törvény azt javasolja, hogy helyettesítését a hivatal vezetője gyakorolja, aki minden bizonnyal egy közhivatalnok jellegű pozíciót tölt be. Tehát itt is mutatkozik valamiféle ellentmondás. Talán a legnagyobb hiányossága a törvényjavaslatnak: nem szól a köztársasági megbízott azon jogköréről, amely megítélésem szerint az egész államigazgatási szervezet szempontjából a leglényegesebb, nevezetesen, a dekoncentrált szerv ek munkájának összehangolásáról. Pontosabban: