Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - FEKETE GYULA, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György):
1125 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Következik Soós Károly Attila a Szabad Demokratá k Szövetsége részéről. Felszólaló: Soós Károly Attila (SZDSZ) SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én csak egy rövid megjegyzést szeretnék tenni a Szokolay Zoltán képviselőtársam által elmondottakra. Ő ugyanis megjegyzéseket tett a költségve tési bizottságra azzal kapcsolatban, hogy támogatta a bizottság egy MDFes képviselőnek az MDF programjával össze nem vágó javaslatát. Nos, emlékeztetni szeretnék arra, hogy az állandó bizottságokban, így a költségvetési bizottságban is kormánytöbbség van. Ezen túlmenően az MDFnek több képviselője van ott, mint bármely két másik pártnak együttvéve. Következésképp úgy gondolom, hogy a megjegyzés és általában a hasonló megjegyzések, azok inkább frakcióülésre valók, mintsem a plénumra. (Taps.) ELNÖK (Szabad G yörgy) : Köszönöm. Szólásra következik Fekete Gyula a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Módosító indítványaim egyik fele az illetékmentességek körét kív ánja szűkíteni. Ma, amikor sok olyan jelentés, előrejelzés foglalkozik a költségvetési hiány várható mértékével, indokolatlannak érzem a törvénytervezet 57. §ának i) pontjában említett mentességet, ami a gazdálkodó szervek fölszámolásával kapcsolatos eljá rások illetékmentességét javasolja. Kérem, ez az egyik legfárasztóbb, legköltségesebb bírói munka, mázsákban, féltonnákban mérik az aktákat, ingyenes elvégzése az érdekeltek számára és a többi állampolgár terhére véleményem szerint teljesen indokolatlan. M a, ha egyetlen fölszámolási eljárás nem indul, akkor is két évre elegendő munkája van a fölszámolási eljárásokkal foglalkozó csupán 46 bírónak. A bizottsági vitában a Pénzügyminisztérium illetékese nem támogatta a javaslatomat, és az egyik érvük éppen az v olt, hogy kevés a csődeljárás, és az illetékmentesség éppen azt célozza, hogy több legyen. Úgy érzem, ha két évre kitöltött az e területen dolgozó bírók munkaideje, akkor nincs értelme növelni az elfekvő aktatömeget még további egykét esztendőre. Inkább f izetne sok hitelező illetéket követelése után, amiből még további 6080 bírót lehetne foglalkoztatni, és a mai kétéves átfutási idő lerövidülne néhány hónapra. Tehát inkább fizetnének, mert jobban járnának, hiszen a mai inflációs világban követeléseik roha mosan erodálódnak. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a fölszámolási eljárásban érdekeltek többsége egyre inkább magánszemély lesz. Nem indokolja a mentességet az a korábbi álláspont, miszerint fölösleges az illetékkötelezettség, hiszen az állam a pénzt az egyik zsebéből a másikba rakja. Emellett véleményem szerint meglehetősen groteszk, hogy az adósnak szóló fizetési meghagyás illetékköteles, míg a jóval súlyosabb felszámolási eljárás kezdeményezése illetékmentes. Álláspontom amiatt is még illetékpárti, mert mód felett aggasztónak tűnik a követelések sorbaállásának a növekedése, az egymásnak fizetni nem tudó gazdálkodó szervek számának az emelkedése. Véleményem szerint azok is felelősek a jelenlegi helyzetért, akik tudván tudják, hogy megrendelőjük gyeng e pénzügyi lábakon áll, mégis szállítanak, mert nem merik elrendelni a fizetőképes kereslettel nem rendelkező termelés visszafogását. Akkor legalább illetéket fizessenek követeléseik után, ha felelőtlenül szállítanak. Egy további módosító indítványomban… E LNÖK (Szabad György) :
