Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
1124 tudom osztani a Salamon képviselő úr által kifejtett nézeteket. Én magam közel 35 évig voltam gyakorló ügyvéd, és állítom, hogy igenis ez a 6 000 forintos bontóperi illeték büntető jellegű illeték. Miért állítom ezt ? Azért, igen tisztelt Ház, mert a személyi állapotra vonatkozó perek általában vagy illetékmentesek, vagy sokkal kisebb illeték alá esnek, mind a házassági bontóperek most tervezett 6ooo forintos illetéke. Gondoljunk csak arra, hogy például a gyermekelhel yezési perek illetékmentesek. A házassági bontóper maga – az én megítélésem szerint – olyan személyi állapotot érintő per, amely egyben alapvető emberi szabadságjogokra is vonatkozik. Márpedig a munkáskerületekben a 2500 forintra felemelt bontóperi illeték is a megfizethetetlenség kategóriájába került. Ha ilyen irányú felmérést a Parlament elvégeztetne, megdöbbenéssel állapíthatnánk meg, hogy a bontóperek jelentős része megszűnik, vagy igazolási kérelem folytán újjáéled egész egyszerűen azért, mert egy munk áscsalád képtelen volt előteremteni a 2500 forint illetéket is, hiszen általában egy család tragédiáját jelenti egyegy házassági bontóper munkáskörökben, ahol többnyire a tényállás az – ez az esetek 99 százalékára vonatkozik, még akkor is, ha később esetl eg a Legfelsőbb Bíróság 9. irányelvének 4. pontja alapján történik a házasság felbontása, tehát a felek közös akaratelhatározása alapján – , hogy a férj elkezd inni, a másfél szoba, konyhás lakásban a család nem tud békében megférni egymással, a gyerekek ve szélyeztetett helyzetbe kerülnek, tehát eleve egy olyan szituációban indul az ügy, amikor már arra sincs pénze a nemegyszer 23 gyermekes anyának, hogy megindítsa a házassági bontópert. Ezért arra hivatkozni, hogy nem büntető jellegű illeték – álláspontom szerint – megalapozatlan, mert nemcsak hogy büntető jellegű, hanem alapvető emberi szabadságjogok érvényesítését sem teszi lehetővé ez a rendkívül magas illeték. Lehet, hogy ez bizonyos entellektüel körökben nem tekintendő büntető jellegű illetéknek, de a lakosság munkás és paraszti rétegeiben, a lakosság túlnyomó részénél igenis rendkívül eltúlzott mértékű illeték. Visszatérek a Salamon képviselőtársam által felvetettekre, hogy kérhet költségmentességet. Kérem, az megint egy külön procedúra. Ehhez a proced úrához be kell szerezni az erre vonatkozó nyomtatványt, amit hol lehet kapni, hol nem lehet kapni, igazolni kell az ingatlan lététől kezdve a keresetig sok mindent, és általában a költségmentességre vonatkozó igazságügyminiszteri rendelkezések évekkel elm aradnak a tényleges infláció mértéke mögött. Többnyire egy olyan előírást kellene teljesíteni, amely már egyébként is rég túlhaladott. Állítom, hogy ez külön megterhelést jelent. Az esetek többségében a házassági bontópernél – miután a költségmentességre v onatkozó igazságügyminiszteri irányelvek erre külön kitérnek – általában nem szokták megadni ezt a költségmentességet. Amit alátámaszt még a jelenlegi illetékrendeletnek az a konstrukciója is, amely a 62. § (4) a) pontjából kitűnik. Nevezetesen, hogy kive szi az illetékfeljegyzési jog kedvezményezettjeinek köréből a házassági bontópert megelőző eljárást és a házassági bontóperi eljárást is. Tehát ebből adódóan viszont a bíróságok a költségmentességi eljárásnál analóg szokták az illetékfeljegyzési jogra vona tkozó törvényes előírásokat betartani és betartatni. Ilyen körülmények között tehát a Salamon képviselő úr által felvetett érvek nem foghatnak helyt, már csak azért sem, mert az illetékrendelet 55. §a (1) bekezdése előírja, hogy az illetéket általában az a fél köteles előlegezni, aki az eljárást megindítja. Na most, miután az eljárás adott esetben elhúzódhat a jelenlegi rossz bírói ellátottság mellett, ha nem közös megegyezéses lesz az eljárás, évekig, mert a végrehajtási eljárás még ennél is hosszabb idei g elhúzódhat, ebben az esetben tulajdonképpen reménye sincsen az illetékbélyeget előlegező félnek arra, hogy még teljes inflálódás előtt visszakapja a pénzét, mert általában olyan személytől kell visszakérnie a pénzét, aki gyermektartásdíjjal van leterhelv e, minimum 40 százalék erejéig, márpedig ha le van terhelve 40 százalékig a fizetése, az egyéb végrehajtás 33 százalékig terjedhet, soha nem tudja ezt a pénzt sem visszakapni ténylegesen. Tehát ilyen körülmények között az én álláspontom szerint egy alapvet ő emberi jognak az érvényesítését fogja ez a Ház kimondani, ha felemeli az illetéket a tervezett 5000, illetőleg 1000, összesen 6000 forintra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
