Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 27. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
1123 forint körül van. Tehát az a munkásnő, akinél az egy főre eső kereset hatezer forint, már nem kapja meg ezt a személyes kö ltségmentességet. Csak félig igaz, hogy a személyes költségmentesség megoldja ezt a problémát. Nem oldja meg. A másik dolog: gondolom, csak nyelvbotlás volt az illetékfeljegyzési jog kérdése. A bontóperekben nincs illetékfeljegyzési jog. Az előbbi példánál maradva: ha valaki – még ha vétlen is, de – bontópert akar indítani, neki előre meg kell előlegezni ezt a bontóperilletéket, s az előbbi példánál maradva, ez aránytalanul magas. Egy havi kereset feláldozását jelenti, lehetséges, hogy később, a bontóper vé gén a vétlen fél majd megkapja, de lehetséges, hogy egy évet kell várni, amíg a bontóper lezajlik. A harmadik érv, ami a hatezer forintos illeték ellen szól, hogy a bontóperek többsége – legalábbis ismereteim szerint – egyező akaratnyilvánítással történik, ami azt jelenti, hogy esetleg negyed óra alatt létrejön egy egyezség és egy ítélet. Ilyen esetben a feleknek közösen kell viselni az illetéket, ha nem kapnak költségmentességet. Ez aránytalanul magas, és büntető jellegű. Köszönöm szépen. (Taps balról.) EL NÖK (Szabad György) : Köszönöm. Ugyancsak kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Salamon László. Felszólaló: Dr. Salamon László (MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Röviden reflektálnék a most elhangzottakra. Egyrészt én illetékfeljegyz ési jogról nem beszéltem, ez csak véletlen félrehallás lehetett. Arról beszéltem, hogy először is és általánosságban az illetéket mint a perköltség részét, a perköltség egészével együtt annak a félnek kell a bíróság ítélete értelmében viselni, mely fél a h ázasság megromlására okot adott, illetve, ha ez kölcsönös, akkor a bíróság a perköltség viselésének arányában juttatja kifejezésre értékítéletét, az ún. vétkesség arányát a közrehatást illetően. Ezen túlmenően arra hivatkoztam, és ezt az érvemet is változa tlanul fenntartom, hogy a bíróságok minden olyan esetben, amikor az indokolt – és az én praxisomban megismert esetek ezt maradéktalanul alátámasztják, más kollégáktól sem hallottam ellentétes gyakorlatra való utalást – , minden olyen esetben, amikor valaki számára az illeték megelőlegezése, előzetes lerovása komoly anyagi nehézséget jelent, akkor a bíróság őt a teljes személyes költségmentesség intézményében részesíti, és az illeték előzetes lerovása alól mentesíti. Szabad legyen még egy szempontra rámutatno m. Csak azért, mert büntető jellegű illetékről beszélnek többen is: minden polgári peres eljárásnak van illetéke. A vagyoni perek illetéke 6 százalék. Egy olyan követelés, melynek tárgya 100 000 forint, arra 6000 forint illetéket kell leróni. 500 000 forin tos pertárgyértéknél pedig 30 000 forintot, és folytathatnám. Itt nem büntető jellegről van szó, hanem – bár nem tartom szerencsésnek az összehasonlítást – arról, hogy a jogalkotó egy bontóper súlyát tárgyi értelemben legalább 100 000 forintos vagyoni köve teléssel tekinti egy súlyúnak. Azt ajánlom tehát képviselőtársaim figyelmébe, hogy vegyék tekintetbe azt, hogy a házasság felbontásának a kérdése egy emberi életre, emberi sorsokra, egzisztenciára alapvetően kiható körülmény, melynek ilyen, úgymond eszmei értékben való becsülése egyáltalán nem tekinthető eltúlzottnak. Köszönöm a figyelmet. (Taps jobbról.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Torgyán József, a Független Kisgazdapárt részéről. Felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP) TORGYÁN JÓ ZSEF, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Eredetileg nem kívántam felszólalni ebben a tárgykörben, viszont számos felszólalás elhangzott már a házassági bontóperi illetékfizetés tárgykörében, mégis – Salamon László képviselőtársam érveit hallgatva – elhatá roztam, hogy szót kérek. Azért, mert nem
