Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ)
1061 mindegy ugyanis, hogy egy zárt körű karrierrendszerben gondolkodunk, szigorú, szinte katonás renddel, ahol a közigazgatás hivatásos és szakképzett hivatalnokokkal dolgozik, olyanokkal, akiknél a hivatalnoki lét életpálya, ahol a kreatív gondolkodás kevesebb előnyt jelent, mint a szolgai fegyelmezettség vagy az idő múlása. Vagy pedig egy olyan rendszert, amelyben nagyobb teret kap a mobilitás, ahol nagyobb az átjárhatóság a magánigazgatás és a közigazgatás között. Én magam az utóbbit választanám, de nem vitatom és nem is vi tatható, hogy az előző rendszer mellett is felhozható néhány szakmai és politikai érv – és ezek jogosságát én is el tudom fogadni. A második nagy kérdéskör, amit végig kell gondolni, hogy hogyan is illeszkedik ez a szabályozás a jelenlegi jogrendszerbe. Vé gig kellene gondolni, hogy elfogadhatóe a javaslatban tükröződő álláspont, mely szerint ez a törvény nem más, mint a Munka Törvénykönyvének mint általánosnak erre a speciális munkajogi jogviszonyra való lebontása. Mint tudjuk, a Munka Törvénykönyve 1951b en az ipari modellre készült, és ez a szemlélete a Munka Törvénykönyvének azóta sem változott, csak áttekinthetetlen és szövevényes jogszabályhalmazzá nőtte magát. Indokolatlan tehát az véleményem szerint, hogy a mostani javaslatunk is erre a rendszerre ép üljön, hogy erre a munka törvénykönyvi rendszerre telepítsük. És nemcsak az áttekinthetetlenség és a szövevényes joghalmaz miatt, hanem azért is, mert felmerülnek gyakorlati problémák, hogyha végignézzük a Munka Törvénykönyv jelenlegi rendelkezését. Én, mo ndjuk, csak azt a kérdést szeretném most feltenni, hogy hogyan alkalmazható például a köztisztviselőkre a Munka Törvénykönyvben szabályozott kollektív szerződésre vonatkozó kérdéskör. Egyáltalán felmerülhete, hogy a köztisztviselők kollektív szerződést kö tnek. De hát azt hiszem, hogy ezen kívül is van még jónéhány olyan kérdéscsoport – ha végignézzük a Munka Törvénykönyvét – , ami ebben a törvényben nem jelenik meg, tehát automatikusan alkalmazandó lenne a köztisztviselőkre, és valami miatt mégsem célszerű ennek az alkalmazása. Én azt gondolom, hogy nekünk most meg kellene kezdeni egy tényleges kodifikációs munkát, olyat, amelyben először a közalkalmazottakra vonatkozó általános szabályokat fektetnénk le, és ehhez az úgynevezett közszolgálati törvény adná me g a keretet. Ezt a keretszabályt kellene először megalkotnunk ahhoz, hogy ezeket a speciális szabályokat – mint például ami előttünk fekszik és a köztisztviselőkre vonatkozik – tényleg meg tudjuk alkotni. Mi most egy fordított utat járunk be akkor, amikor először foglalkozunk a bírák és ügyészek előmeneteli rendszerével, javadalmazásával, most pedig a köztisztviselőkkel. Tehát a közszolgálati rendszer egyegy részterületével foglalkozunk, ezt próbáljuk meg rendezni, anélkül, hogy magát a rendszert felállíto ttuk volna. Ebből pedig az adódik, hogy nem tudunk igazán érvelni az olyan felvetésekkel szemben, amikor valaki vagy valamely szerv magát e törvény hatálya alá tartozónak minősítené, és nem tartozik ide, vagy pedig e törvény hatálya alól kivenné magát, és mégis e törvény hatálya alatt van. Éppen a rendszer hiánya miatt ezekkel a felvetésekkel mi érdemben nem tudunk vitatkozni. A harmadik dolog, amit végig kellene gondolni, az a kérdés, hogy milyen átmenetet biztosítunk a közigazgatás jelenlegi rendszeréből a majdan kialakuló rendszerbe. Ezek az átmeneti szabályok hiányoznak a javaslatból, illetve a javaslat mellől. Ezért merülnek fel azok a kérdések, amik már ma is foglalkoztatják a ma köztisztviselőként dolgozókat, például, hogy a szabadságuk tényleg csökke nhete, például az, hogy az eddigi munkaviszonyuk, ami szolgálati viszonynak számított, hogyan alakul majd a közszolgálati viszonyban, hogyan alakul a pályázati rendszerrel a jelenleg működők helyzete, vagy például mi lesz azokkal, akik eddig képesítés aló l felmentést élveztek, ezek után pedig ilyen felmentésre nem lesz lehetőség. A negyedik dolog, amivel nagyon indokolt lenne foglalkoznunk, hogy milyen a viszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az önkormányzati törvénnyel. Én azt látom, hog y semmilyen. Mintha soha nem is találkoztak volna, és semmilyen kapcsolatban nem lennének egymással. És ezt nemcsak azért gondolom, mert vannak olyan rendelkezések a közszolgálati törvényben, amelyek az önkormányzati törvény rendelkezéseibe ütköznek, hanem azért is, mert ebben a közszolgálati törvényben minden hatáskör egy központi szerv által telepített – ami jelen
