Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. (MDF)
1062 esetben a Belügyminisztérium – , amiben a képviselőtestületek sehol nem jelennek meg. Tehát maga az önkormányzati közigazgatás nincs ezzel a tö rvénnyel olyan viszonyban, amire a képviselő- testületek bármiféle befolyást gyakorolhatnának. E négy, általam jelentősnek érzett problémakör felvetése alapján azt gondoltam, és azt gondolom most is, hogy nagyon szerencsés dolog lett volna, hogyha ezt a tö rvénytervezetet két olvasatban tárgyaljuk, hogyha először ezeket a koncepcionális kérdéseket tisztázzuk magunk között. Hiszen ezek a kérdések itt az államtitkár úr előterjesztésében is és képviselőtársaim hozzászólásaiban is felvetődtek. Az államtitkár úr is felvetette őket kérdésként, majd meg is válaszolta őket egyfajta megközelítésben, egyfajta igazságtartalommal. Mégis azt gondolom, hogy egy ilyen kérdésnek nagyon sokféle igazságtartalma van, és ezt igazolja az a számtalan módosító indítvány is, amely a törvényjavaslathoz már most megérkezett. A szabad demokrata frakció a módosító indítványait még nem terjesztette elő, hiszen azt gondolja, hogy akkor tudja igazán a módosító indítványait előterjeszteni, hogyha kikristályosodnak az ezekben a kérdésekben el fogadott álláspontok és szemléletmódok, hiszen ezekhez képest lehet a módosító indítványokat jól beterjeszteni. Egyébként ha nem ehhez kapcsolódóan, nem ennek figyelembevételével terjesztjük be a módosító indítványokat, akkor rendszerbeli zavarok keletkezn ek a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben, ami az alkalmazhatóságát fogja megkérdőjelezni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Kapronczay József képviselő, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr . Kapronczay József (MDF) KAPRONCZAY JÓZSEF, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bevezetőben szeretném hangsúlyozni, hogy általános vitáról lévén szó, a szó betű szerinti értelmében az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban valób an a rám gyakorolt általános benyomásaimnak szeretnék hangot adni a továbbiakban. Az önkormányzatokról szóló törvény megalkotásával közismerten korántsem fejeződött be az a folyamat, amelynek célja az életre hívott önkormányzatok működtetéséhez szükséges f eltételek biztosítása. A személyi feltételeket biztosítandó kell beszélnünk a közszolgálati apparátusok kiválasztására és megtartására vonatkozó szabályok teljesen új alapokon történő megalkotásáról. Azok az elvek ugyanis, amelyekre az eddigi struktúra föl épült, mára elvesztették hitelüket. Nehéz lenne tagadni, hogy a közigazgatási munkát napjainkban mind kevesebben tekintik élethivatásnak, hogy ne mondjam, szakmának. E munka társadalmi presztízse, anyagi elismertsége nem tükrözi a folyamatosan növekvő köve telményeket, a fokozódó szakismeretek, a kvalifikáltság, a tolerancia iránti jogos igényt. A közigazgatás pályavonzása alacsonyabb, mint valaha, köztudottan magas a diplomás pályaelhagyók száma, az apparátus jelentős része a jelenleg hatályos szakmai képes ítési előírásoknak sem felel meg. Ez utóbbi tény szorosan összefügg az elmúlt időszak káder- és személyzeti politikájának a rendszerével, amely alig volt tekintettel az államigazgatás sajátosságaira. Vezetőcentrikussága háttérbe szorította az ügyintézőkkel , a beosztottakkal való foglalkozást. A káderkiválasztás hármas követelménye, a politikai alkalmasság, szakmai hozzáértés és rátermettség minden elemét az egykori állampárt határozatai értelmezték, azaz megtöltötték politikai tartalommal. Az így kialakult körülmények nem kis szerepet játszottak abban, hogy napjainkra nosztalgikus emlékké vált az a régmúlt időszak, amikor a közigazgatásban dolgozni társadalmi rangot jelentett. E hivatás társadalmi presztízsének rehabilitálásához a szakmai és anyagi elismerts ég és megbecsültség teremtheti meg az utat, amelynek alapvető garanciáit a jogforrási hierarchia csúcsán elhelyezkedő közszolgálati törvénytervezet tartalmazza. Bár a törvényben szabályozandó témák köre hagyományos és megfelel a hazai és a nyugateurópai j ogfejlődésből ismert szerkezeti felépítésnek, a törvényjavaslat kiindulópontja
