Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ)
1060 Felvetem a tisztviselők minősítésével kapcsolatos észrevételeimet is. A javasolt rendsze r kísértetiesen hasonlít a monarchiában 1884ben bevezetett szolgálati és minősítési táblázatra. Az a táblázat azonban összekapcsolta az előmenetelt, a képzést és a vezetővé válást – a javaslat ebben némi hiányt hagy. Nézetem szerint pedig erre nagy szüksé g lenne, hiszen a jó minősítési rendszer jó szűrővé válhat, egyrészt az alkalmatlanság kiszűrésében, másrészt pedig a vezetők kiválasztásában. Ha igaz a sejtésem, és a törvény bizonyos rendelkezéseinek, a törvény bizonyos rendelkezései újraélesztésének ez az alapja, akkor nézetem szerint indokolt lenne a pontrendszert is megtartani a korábbi hagyományból, amelynek a minimalizálásával az alkalmatlanság szintjét megállapíthatnánk, és nem későbbi, bonyolult procedúra során volna megállapítható annak szükségess ége, ha valakit alkalmatlanság címén próbálnak eltávolítani a pályáról. Még egy jelentősebb kritikai észrevételt tennék, a fegyelmi felelősség módját illetően. A javaslat szerint a fegyelmi vétség elkövetése alapos gyanúja esetén az eljárás megindítása köt elező. Mivel a fegyelmi vétség a köztisztviselői jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése, így az ügyintézésre rendelkezésre álló idő elmulasztása vagy túllépése automatikusan fegyelmi vétséget valósítana meg. Ebben az esetben, természetesen, mo zgásba kell hozni a javaslat szerinti fegyelmi kivizsgálási mechanizmust, és a fegyelmi meghallgatás lefolytatásának a bonyolult szabályát. Úgy vélem, ez túlontúl szigorú szabály, ahogyan nagyon szigorú és különleges az a mód, ahogyan a fegyelmi vétséget k i kell vizsgálni, és ahogyan a fegyelmi büntetést ki kell szabni. Nézetem szerint a köztisztviselőre szükségtelen lelki terhet ró az a procedúra, amely az elkövetőre várna, emiatt a javaslatból történő törlésére tettem javaslatot a bizottságok előtt, és sz ükség esetén a részletes vitában ennek a további indokait is fel fogom hozni. Csak egykét szóval említeném meg, megakadt a figyelmem azon a témán is, hogy a közszolgálati jogviszony létesítéséhez kívánalom a cselekvőképesség igazolása. Én kiváncsi lennék, hogyan tudom igazolni a cselekvőképességemet! Vagy pedig, amit Vastagh Pál képviselő úr is mondott, a besorolásnál miért maradt el a főiskolai végzettségűeknél a főiskolai időtartamnak, illetve a sorkatonai szolgálatnak a beszámítása. Köszönöm a figyelmük et. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Kóródi Mária képviselőnő, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Kóródi Mária (SZDSZ) KÓRÓDI MÁRIA, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, mi most kettős szorításban va gyunk, amikor megkezdjük az előttünk fekvő törvényjavaslatnak a vitáját. Számomra tökéletesen érthető volt a Kormánynak az az óvatos magatartása, amivel nem sürgette, hogy ezt a törvényjavaslatot mielőbb vegyük tárgyalás alá. Szerintem is olyan törvényjava slatról van szó, aminek megalkotása valamennyiünk részéről nagy figyelmet és nagy felelősséget kíván. Olyan javaslatról, amelyik meghatározó lesz a jövőbeni közigazgatásunk alakulásában. Egy ilyen, döntő jelentőségű javaslat elfogadása és megtárgyalása hos szabb szakmai és politikai vitát feltételez. Ugyanakkor az is érthető, hogy a közalkalmazottak minél előbb szeretnék helyzetüket tisztán látni. Ebben a felfokozott légkörben, ami a régi szervezeti és intézményrendszer lebontásával ó hatatlanul együtt jár, természetesen biztosítékokat várnak, hogy a szakmai tevékenység ne válhasson aktuálpolitikai érdekeknek kiszolgáltatottá. Az alkalmazottak jogosan várják el: minél előbb megismerjék, milyen elvárások, igények merülnek fel irányukban, és mik lesznek a kötelezettségeik. És ha nem akarjuk, hogy a még működő közigazgatásunk alapjaiban rendüljön meg, akkor ezt az elvárást méltányolnunk kell. Hozzászólásomban most mégis néhány olyan kérdést, kérdéskört kívánok fölvetni, aminek végiggondolás a nélkül felelősen nem alkothatjuk meg ezt a törvényt. Az első, és megítélésem szerint talán a legfontosabb kérdés, amit végig kell gondolni, hogy milyen szemléletű szabályozásba fogunk bele, milyen szemléletű szabályozást fogadunk el. Nem
