Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZENDREI LÁSZLÓ, DR. (MDF)
1058 érdekvédelmi szervezeteinek a szerepét a törvényben szabályozott különböző eljárásokban, és szólni kell a minősítés, a képzés és az előmenetel kérdéseiről a törvény tervezetben. A minősítésnél szinte feloldhatatlan alapproblémák állnak előttünk, hiszen a törvény egyik oldalról azt mondja, hogy a minősítés csak a tényeknek megfelelően, a tényekre alapozva történhet, ugyanakkor számos olyan – különösen a mellé kletben felsoroltak esetében – kategóriát, fogalmat találunk, amelyet nagyon nehéz tényekkel megalapozni. Azt hiszem, ennek a feloldására mindenképpen törekednünk kell. Szeretném a figyelmébe ajánlani a tisztelt Háznak, hogy a törvény ugyan szól a képzésrő l, a továbbképzésről, de nem tesz említést az átképzésről. Úgy gondolom, hogy az átképzésben is a munkáltatónak, a munkahelynek vannak kötelezettségei az ott dolgozó tisztviselőkkel szemben. Végezetül szeretném egy általános dilemmánkat megismertetni a tis ztelt Házzal, tisztelt képviselőtársaimmal. Szó esett arról, hogy ez a rendszer zárt vagy nyitott, dinamikus vagy nem dinamikus, stabil vagy mobil. Nekünk az a véleményünk és meggyőződésünk, hogy ennek a rendszernek lehetnek számottevő diszfunkcionális hat ásai. Úgy látjuk, hogy ez a rendszer elsősorban egy vertikális mozgást biztosít a tisztviselő számára. Kicsit talán abból a XIX. század végi és XX. század eleji ideából indul ki, amikor még állami tisztviselőnek lenni valóban társadalmi rangot és biztos eg zisztenciát jelentett, és aki egyszer erre adta a fejét, az rendkívül boldog volt, ha ott tudta befejezni hivatali pályafutását egy állami apparátusban. Azt hiszem, hogy ezek a viszonyok ilyen formában Magyarországon nem ismétlődnek meg. Biztosítani kell a köztisztviselői állományban az oldalról történő beáramlás lehetőségét is. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy egy zárt, hierarchizált hivatalnoksereg marad, amelynek léte ugyanolyan társadalmi veszélyeket rejt magában, mint egy átpolitizált t isztviselői kör. Ezért javasoljuk, hogy a rendszer merevségét elősegítő jogi megoldásokat ebből a tervezetből iktassa ki a törvényhozás menetében a Parlament. Összegezve: a törvényjavaslatot a szocialista képviselők támogatják, módosító javaslatainkkal eze knek az általunk említett céloknak megfelelően szeretnénk javítani, korrigálni a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Szendrei László képviselő, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Szendrei László (MDF) SZENDREI LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Vastagh Pál képviselőtársunk jogtudóshoz illően kellő alapossággal és mélységgel elemezte a törvény szükségességét, a törvényjavaslat erényeit és vélhető hibáit. Én , mint gyakorló jogász a saját szempontjaim alapján figyeltem és nézem a törvényjavaslatot, és most erről kívánnék számot adni, néhány általam felfedett problémára a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni. Azt tudjuk jól, hogy nemcsak a szakterületen dol gozók, hanem egy ország nyomása hozta ide a törvényjavaslatot most a Parlament elé, és az okok között számtalan politikai és számtalan pragmatikus ok is van. A politikai okok sokaságát az újságok hozták, ezt említenem, azt hiszem, szükségtelen. Néhány prak tikus okot is felhoztak a megnyilatkozó köztisztviselők, és ezek közül csak egy elhajlásra szeretném felhívni a figyelmet: míg nincs törvényünk, addig vannak jegyzői kinevezések, és a jegyzők kinevezése során megállapítják az ő illetményüket. Mivel törvény nincs, az illetmény szabad megállapodás kérdése, és bizony az ilyen szabad megállapodásokban mi nagyon engedékenyek vagyunk, és igen gyakran fordul elő, hogy kisebb településen is olyan illetményeket állapítanak meg a jegyzőknek, amely most nagyon jó, de az idő azt fogja mutatni, hogy nagyon sokáig helyben járásra lesz kénytelen az illetmény vonatkozásában a jegyző. Nem ennek a kritikája a feladatom, hanem az általam vállalt néhány észrevételnek az ismertetése. A javaslat nézetem szerint különbségtétel nél kül magas képzettségi követelményt állít a kinevezendő jegyzőkkel szemben. Az igazgatásszervezői, a jogi egyetemi végzettség ma még csak a
