Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 20. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1047 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kezemben tartott jelentés alapján igyekszem a benyúj tott módosító indítványokkal kapcsolatban a Kormány álláspontját röviden ismertetni, és a szavazásnál természetesen megismételni. Első számmal jelzett és dr. Hack Péter képviselő úr által előterjesztett és fenntartott módosító indítvá ny, amely arra vonatkozna, hogy a népi ülnökökkel kapcsolatos jelölési eljárásban külön nevesítve ne szerepeljen a "társadalmi szervezet – kivéve pártokat." megjelölésű szövegrész, nem támogatjuk. Egyetértve azzal dogmatikailag, hogy természetesen az állam polgárok, illetőleg a választópolgárok összessége ha egyszer jogosult erre a jelölésre, akkor természetes, hogy az általuk alkotott társadalmi szervezetek is ebből eredően jogosultak. Mégis úgy gondoljuk, amikor a több mint 12 ezer ülnöknek kell megválaszt ódni rövidesen, akkor nem mellőzhető az egyébként nem pártpolitikai szempontok szerint szerveződő állampolgári egyesülések szerepe ebben a kérdésben. S sajnos, mint azt valamennyien tapasztalhattuk a helyhatósági választások alkalmával, rossz tapasztalatai nk vannak az állampolgárok aktivitását illetően. Úgyhogy mi ezért nem támogatjuk az egyébként dogmatikailag helyes módosító indítvány elfogadását. Tehát szeretnénk, ha a tisztelt Országgyűlés változatlanul meghagyná a társadalmi szervezetek, nem politikai pártok szerinti társadalmi szervezetek jelölési lehetőségét. Trombitás Zoltán képviselő úrnak a törvényjavaslathoz beadott módosító indítványával egyetértünk. Ez arra vonatkozik lényegét tekintve, hogy a megyei bíróságok székhelyén, ha azok megyei városi s zékhelyen működnek, kialakuló ülnöki jelölések arányosan, a lakosság lélekszámához igazodóan, arányos módon kerüljenek jelölésre, tehát a megyei város, levonva a megye egész lakosságából, annyiad részét képviselje a jelöltek számarányának, mint ahányad rés zt ilyen módon a levonás után maradó megyei lakosság arányosan jelent. Ezt támogatjuk. Ugyancsak támogatjuk a 3. pontban a bizottság részéről érkezett módosítást, amely tulajdonképpen stilisztikai szövegpontosítás: a "lakosság száma" kifejezésre kívánja vá ltoztatni, tekintettel arra, hogy előzőleg is ez a szóhasználat szerepel. Természetesen az egységes szóhasználat és stilisztikailag szebb szóhasználat érdekében ezt a javaslatot a Kormány támogatja. Hack Péter képviselő úrnak arra vonatkozó módosító indítv ányát, amelyet – ha jól emlékszem, az ebédszünet előtt – részletesen megindokolt, támogatjuk. Ez arra vonatkozik, hogy a népi ülnökök visszahívásával kapcsolatos javaslattételi jog a jelenlegi bírósági szervezeti törvényben szabályozott módtól eltérően ne az igazságügyminiszter, hanem az illetékes bíróság elnökének javaslata legyen, tehát a visszahívó szervnek a javaslatot a bíróság tegye. Hadd jegyezzem meg zárójelben, hogy gyakorlatilag ez jelenleg is így valósul meg. Teljesen funkciótlan lenne ennek a s zabálynak a meghagyása. Az igazságügyminiszter nyilván nem kívánna ilyen adminisztratív lehetőséget a maga részére fenntartani akkor sem, ha ilyen megilletné, mert a szóban forgó bíróság elnöke egyébként is bíróként működő tagjának a visszahívására vonatk ozó javaslattételi jog szempontjából nyilvánvalóan indokoltabb, és az Alkotmánnyal és a hatalmi ágak megosztásával is összhangban álló. Ezért ezt támogatjuk. Torgyán József és Szigethy István képviselő urak összecsengő módosító javaslatát, mely szerint az ülnökbíráskodás alá tartozó ügyek körébe ne maradjon a birtokháborításra és szomszédjogokra vonatkozó perek nagyobb száma, szintén támogatjuk. Két dolgot szeretnék azonban ezzel kapcsolatban megjegyezni. Nyilván tegnap is szóba került, de nem árt ma is meg ismételni, hogy az Alkotmányunk jelenleg úgy rendelkezik fő szabályként, hogy a bíróságok népi ülnökök közreműködésével járnak el. Kivételes, ha népi ülnökök közreműködése nélkül egyesbíróként járnak el. Ebből eredően természetesen a jelenlegi alkotmányos keretek között a kivételek száma nem lehet több, mint a fő szabályhoz igazodó ügyek száma. Ennek ellenére támogatjuk a javaslatot. Meg szeretném jegyezni, hogy az Igazságügyi Minisztérium és az én álláspontom ebben eredetileg is ez volt. A Legfelsőbb
