Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 25. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 16. napja - A Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSURKA ISTVÁN (MDF)
931 Párizsból tudott visszatekinteni demokratikus múltjára, és az első és dicsőséges Tanácsköztársaság korszaka következett . A mai sajtóra ennek a bizonyos sajtószabadságnak egy furcsa értelmezése jellemző. Ez a "hazudni nem szabad". Az egyik magyarországi lapban egy cikk jelent meg egyik igen tisztelt kereszténydemokrata képviselőtársammal kapcsolatban. Amikor Magyarországon fenyegettek a börtönlázadásnak a lehetőségei, akkor ő, felkérésre, elment az egyik vidéki börtönbe és elbeszélgetett a rabokkal, hogy megnyugtassa őket, hogy reményt keltsen bennük, hogy rövid időn belül meg fog oldódni a sorsuk. Ez annak a városnak a lapj ában a következő címmel jelent meg: Börtönben az X városi képviselő - és közölték a fényképét. Sajnos a sajtó egy része így képzeli nálunk a sajtószabadságot is és az újságíróknak a szabadságát is. És ha meggondoljuk, az újságíró nem hazudott, mert igen ti sztelt képviselőtársam valóban a börtönben volt, tehát még azt is mondhatják, hogy csak az igazat írják meg. Sajnos ma a magyar sajtó nagy része így követi a sajtószabadságot és nagyon sajnálatos, hogy ennek a védelméhez ragaszkodnak ebben a házban. Köszön öm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon és középen.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Csurka István képviselő. (Mozgás. Zaj.) Felszólaló: Csurka István (MDF) CSURKA ISTVÁN (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kőszeg Ferenc hozzászólás ához kapcsolódva akarok néhány szót szólni a részletes vitában. Lassan szokássá válik itt a Házban, hogyha a kormány valamelyik, az előző, Aczél György által kinevezett kultúrbugrist elmozdítja a helyéről - ezt a kifejezést azt hiszem Kőszeg Ferenc jól ism eri, hiszen a monori erdőben használtam először, és abban a szerencsében részesültünk, hogy mind a ketten jelen lehettünk , azok közül valakit elmozdít a helyéből a Kormány, akkor itt, a tisztelt Házban rendszerint a szabad demokraták részéről elhangzik e gy tiltakozás. Pedig hát mi történik ebben az esetben? Az történik, hogy a Kormány a választásokon nyert felhatalmazásával kormányoz. Végrehajtja, illetőleg megpróbálja végrehajtani részleteiben is azt a rendszerváltást, amire a magyar néptől felhatalmazás t nyert. Semmi több. Ezzel szemben ilyen esetekben abban a pillanatban jön valami akadékoskodó megállapítás és ezzel azt a célt kívánják elérni, hogy ez a Kormány ne kormányozzon. Holott az igény a társadalomban éppen fordított. Nagyon sok ember azt szeret né, hogy ez a Kormány még határozottabban kormányozzon és éppen a tekintetben, éppen ezen az úton menjen előre nagyobb lépésekkel, hiszen az emberek nagyon nagy részének ezek a figurák okozták a legtöbb bajt. Itt van például a Lapkiadó Vállalat esete, amel yet itt ma kaptunk - hogy így mondjam - a szemünk közé. (Mozgás. Zaj.) Ez a vállalat egy hírhedett vállalat. Mi, akik a sajtóprivatizációs bizottság ülésein is éjfélszámra együtt ülünk, dossziék halmazát kaptuk ennek a vállalatnak a viselt dolgairól és még tulajdonképpen nem is volt időnk arra, hogy ezt a dolgot áttekintsük. Itt a panamák sorozata, a kft.alakítások sorozata, az úgynevezett privatizációs folyamatok sorozata indult el, lapok százait szüntették meg, csatolták át más helyzetbe, tették tönkre; terjesztenek olyan híreket, hogy a Kormány majd megszünteti ezt a vállalatot, holott a Kormány most megpróbálja rendbe tenni. Nagyon nehéz munkája lesz annak a tisztelt férfiúnak, akit most kinevezett a Kormány erre a pozícióra. Nagyon helytelennek tartom és nagyon árt a közös ügynek - meglátásom szerint, - ha minden ilyen esetben kicsinyes érdekektől vezéreltetve megpróbálják a Kormány intézkedéseit kétségessé tenni és gyanús színbe bújtatni.
