Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 25. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 16. napja - A Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
932 A privatizációnak, ami eddig történt, a lapalapításoknak, ha jól megnézzük, mint ahogy az előttem szóló is hozott fel erre példát, tulajdonképpen színvonalemelkedése, a közszolgálat tekintetében való előrelépése nem bizonyítható, sőt! Amikor a koronát elfogadtuk - ez most egy kitérő példa , akkor másnap a Rádióban, t alán ezt itt már említette valaki, a reggeli adásban, a leghallgatottabb politikai és információs műsorban a riporter, lehet hogy azért, mert nem tud magyarul, megengedte magának azt a fordulatot, hogy azt a pillanatot, aminek valamennyien részesei voltunk , tehát hogy felálltunk és elénekeltük a Himnuszt, így aposztrofálta milliók füle hallatára - ez ellen itt még senki sem tiltakozott talán , hogy: a tisztelt Ház dalra fakadt. Nem tudom érzike, micsoda sértés ez! (Zaj. Közbeszólások középről és jobbról: Így van! Szégyen!) Micsoda sértés van e mögött a kifejezés mögött! Ehhez, azt hiszem, kommentárt nem is fűzök. De ha kinyitunk egy újonnan alakult újságot, amely a privatizáció eredményeként, magánerőből jött létre… A múlt héten itt a Kurir járt kézről kéz re. Nem tudom, idézheteme, mi volt az első oldalán… (Zaj. Közbeszólások: "Halljuk, halljuk! A Magyar Fórumból! idézzen!") Vonakodom… (Derültség.) … vonakodom idézni, hölgyeim és uraim! (Zaj. Közbeszólások: Halljuk!) Az első oldalon kiemelt főcím: Kardos G . György riportja Woody Allennel, akitől meg lehet kérdezni, hogy dugotte már kecskét hajnalban… És ebben a lapszámban még két pornókép volt, két olyan keménypornókép, amelyet tulajdonképpen pornóújságban is csak celofánba csomagolva lehetne árulni Magya r napilapban, hozzá való szöveggel - teljesen mindegy. Fel kell tenni a kérdést ebben az esetben: hát ez a privatizáció sikere? Ide jutunk, hogy egyre több és több bulvárlap lesz, ami az emberek szellemi színvonalát csak lejjebb és lejjebb szállítja? Hát m ivégre történik ez? Nincsen itt az állami beavatkozásnak semmiféle követelménye ezekben a szavakban. De amikor a szemünkre hányják, hogy miért vagyunk ennyire sajtóellenesek, csak azt kell figyelembe venni, hogy mi ostorozzuk a sajtót, és ezekről a kirívó igazságtalanságokról, kirívó nyegleségekről senki nem ejt szót? Hát mire jutunk így, kérem Szépen? EZ nem vezethet arra, hogy Magyarország kiemelkedik abból az erkölcsi állapotból, amiben eddig volt! Ezen az úton oda nem jutunk el. Ezért tehát azt gondolom , hogy ha végül is az Országgyűlés úgy dönt, hogy felállítja a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságát - amit nem remélek egyébként, akkor gondolkozzék el azon, hogy a bizottságba eddig behívottakon kívül nem volnae szükség a nagyegyházak meghívására is ebbe a bizottságba, valamint a Magyar Honvédség meghívására is ebbe a bizottságba. Ezek is legalább olyan nagy testületek, amelyeknek szükségük van arra, hogy az erkölcsi normáik, illetve az őket érintő tájékoztatások pártatlansága érvényesüljön ebben a bizottsá gban. Köszönöm szépen. (Nagy taps a jobb oldalon. Közbekiáltás a bal oldalon: "Éljen a cenzúra!?") ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kétperces felszólalásra kért lehetőséget dr. Orbán Viktor. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Orbán Viktor (FlDESZ) ORBÁN VIKTOR, DR. (FI DESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Csak két perce kénem szót, mert úgy gondolom, bizonyosan ülnek még itt a teremben olyanok, akik a tárgyhoz szeretnének hozzászólni, és nem szeretném elvenni tőlük a lehetőséget. De két percig mindenképpen i génybe; kell vennem az Önök türelmét, mert reagálni szeretnék Csurka István képviselőtársam előbb említett hozzászólására. Beszédének legnagyobb fölhördülést kiváltó részéhez nem szeretnék hozzászólni, mert úgy gondolom, még ha jogos követeléseket hozunk i s ide - habár nem vagyok meggyőződve, hogy ez esetben jogos fölvetésről van szó , ha bármilyen sajtótermék nevét megemlítjük, azzal reklámcélt szolgálunk, és én nem szeretnék reklámozójául szegődni egy olyan kiadványnak, amiről Ön beszélt.
