Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
851 ELNÖ K (Szabad György) : Megköszönöm Szabó György képviselőtársunk felszólalását. Szólásra következik Áder János a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. A Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának megbízott előadója: Dr. Áder János ÁDER JÁNOS, DR. (FID ESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mind a Szabad Demokraták Szövetségének, mind pedig az MSZPnek a felszólalója kifogásolta a választójogi törvény, kapcsán az arányosság elvének az érvényesülését. Így elkerülhetetlenül is lesznek olyan pontok, ahol az általam elmondottak hasonlítani fognak a másik két ellenzéki párt észrevételeire. Ennek ellenére - és egyúttal szellemi törpeségünk újabb bizonyítékaként - az eredetileg elkészített felszólalás szövegét ismertetném. Mi a Parlament soron következő legfontosabb fela data? - hallani ma már nap mint nap a kérdést. Az önkormányzati és az önkormányzatok választásáról szóló törvény elfogadása, hogy a rendszerváltás, változás, - változtatás - kinekkinek ízlése szerint beteljesedjék. Ez frappáns, tömör válasz. De mit is aka runk, amikor rendszerváltozásról beszélünk? Helyi szinten is plurális viszonyokat, vagy - ahogy a tervezet szemérmesen fogalmaz - az önkormányzati testületek homogenizálását és egypártiságát. Mit is akarunk? Helyi szinten is egyezkedő, egymással, egymással a helyi hatalmi rendszerekben kompromisszumot kereső önkormányzatokat vagy a homogenizálódás következtében arroganciára hajló, a helyi politikai akarat szertelenné válását elősegítő kepviselőtestületeket, és ezzel párhuzamosan a képviselőtestületbe be nem került politikai erők marginalizálódását, hatalmon kívüliségét, kompromisszumképtelenségét? Mit is akarunk? A nyilvánosság előtt működő, a választópolgárok előtt állandóan vizsgázó, a visszaéléseket még elmérgesedésük előtt feltáró önkormányzatokat vagy b efelé forduló, a nyilvánosság elől zárt bizottsági ülésekbe menekülő, a visszásságokat eltussoló és nem feltárni óhajtó képviselőtestületeket? Röviden, mit akarunk? Arányos helyi képviseleteket vagy sem? A helyhatósági választásokról szóló törvény vitája v élhetően leginkább a választási rendszerről szól majd, és a tervezet többi fejezete szintén háttérbe szorul. Ez érthető, hiszen a választások eredményét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen rendszert fogad el a Parlament. A kisebb lélekszámú települések en a tervezetben javasolt kislistás választás koncepciója számunkra is elfogadható, néhány apróbb korrekciót leszámítva. Megfontolandó - erre Horváth Balázs belügyminiszter úr is utalt előterjesztésében, és ellenérveket is fogalmazott meg ezzel kapcsolatba n , hogy a kislistás választást a 10 000 lakosú településekre is kiterjesszüke. Az 5000nél nagyobb lélekszámú településeken azonban a tervezettnél lényegesen egyszerűbb és attól jelentősen eltérő megoldást javaslunk. Ennek lényege a következő. Minden te lepülés egy választókerületet alkot, ahol listán a törvényben meghatározott számú képviselőt választanak. Másodszor nemcsak a pártok, hanem az érdekképviseleti szervek és egyesületek is állíthatnak jelölteket, sőt akár egyetlen független jelölt is indíthat egyszemélyes listát. A Parlamentben képviselettel rendelkező pártok ajánlások nélkül állíthatnak listát, míg a többi szervezetnek, valamint a független jelölteknek megfelelő számú aláírás nyújt lehetőséget az indulásra. A képviselőtestületbe történő mandá tumszerzés feltétele az Érvényes szavazatok meghatározott százalékának az elérése. Végül az eredmény megállapítása a tervezetben leírt d'Hont módszer szerint történnék azzal, hogy javaslatunk elfogadása esetén természetesen a független jelöltek vonatkozásá ban a szöveget pontosítani kell.
