Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)
844 Az önkormányzati képviselőtestületek választásában szintén négy olyan elem van, amelyben jelentős különbség található a szabad demokraták elképzelése és az előterjesztett tö rvényjavaslat között. Elfogadjuk azt az elképzelést, hogy a településeket különböző kategóriákra kell bontani, és különféle választási rendszereket kell életbe léptetni, de a települések kategóriáinak a számát nem háromban, hanem kettőben képzeljük el. Egy etértünk azzal, hogy az 5000 lélekszám alatti településeken a kislistás rendszer működjön az előterjesztés szellemében, de az 5000 feletti településeken egyféle típusú rendszert szeretnénk bevezetni. Úgy gondoljuk, hogy már az 5000 és 60 000 közötti léleks zámot felvonultató települések is többek, mint pusztán a település részeinek egyszerű halmazai. Úgy gondoljuk, fontos, hogy már az ilyen lélekszámú települések képviselőtestületébe is kerülhessenek olyan egyének, akik nem pusztán egyegy körzetét kívánják képviselni annak a településnek, hanem a település egészéhez elkötelezettek, a település egészét próbálják valami - mondjuk, szakmai képzettségük - révén képviselni. A második különbség a beterjesztett törvényjavaslathoz képest, hogy az egyéni választókerü letek révén bejutható és a listán bejutható képviselőtestületi tagok arányát nem a kétharmadegyharmadban kívánnánk rögzíteni, hanem felefele arányban. Ez szolgálná az arányosság felé való eltolódást, és nagyobb lehetőséget biztosítana olyan helyi társada lmi szervezetek képviselőinek a helyi képviselőtestületbe történő bejuttatására, akik esetleg egyegy egyéni körzetben nem jutnának szóhoz. Gondolok itt környezetvédő csoportokra vagy bármilyen más, a városok, falvak, községek életét érintő kisebb, helyi c soportokra, amelyeknek a képviselői esetleg egyéni körzetben nem jutnak be, mert ott olyan személyt kívánnak választani az urnákhoz járulók, aki ahhoz a kisebb körhöz tartozik, annak a kisebb, szűkebb közösségnek elkötelezett. A harmadik nagy különbség, am i az elképzeléseink és a törvényjavaslat között van, hogy mi a kétszavazatos választási rendszert preferáljuk, azt részesítjük előnyben - ami szerepel természetesen a törvényjavaslatban is mint alternatíva , szemben az egy szavazatot kétszer értékelő mego ldással. Tudjuk nagyon jól, hogy az egy szavazatot kétszer értékelő megoldás a nagy pártoknak kedvez, így kedvez az MDFnek és az SZDSZnek, nem kedvez azonban a kisebb pártoknak, és nem kedvez az adott közösségekben élő vagy adott közösségekben megalakíto tt más társadalmi szervezeteknek. Teljesen nyilvánvaló az, hogy ilyen esetben ha az egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszert fogadnánk el, akkor azok a pártok jutnak előnyhöz, akik a települések, a választókörzetek összességében tudnak egyéni j elöltet állítani, szemben azokkal a szervekkel, amelyek erre nem képesek. Ezért úgy érezzük, hogy indokolatlan módon túlzott mértékben vinné be egyrészt a pártpolitikai szempontokat a helyi önkormányzati képviselőtestület választásába az egyszavazatos rend szer. és indokolatlanul juttatná előnyhöz a nagy pártokat de kisebb pártokkal, illetve más helyi szervezetekkel szemben. A negyedik fő különbség, amely a törvényjavaslattal szemben a szabad demokraták elképzelésében fellelhető: mi egyfordulós választási re ndszert tartanánk kívánatosnak. A miniszter úr expozéjában említette, hogy nem kívántak a törvényjavaslat szerzői eltérni az első forduló abszolút többségének az elvétől. De nézzünk szembe azzal, hogy az országgyűlési választások tapasztalatai mii mutatnak ! Működötte ez az elv a gyakorlatban'' Az első fordulóban mindössze öt képviselő volt, aki a szavazatok több mint 50 százalékát megszerezte, és ha ezt egybevetjük a választások első fordulójában megjelenők arányában, ez körülbelül 3035 százalékát jelenti az adott településben vagy adott körzetben választásra jogosultaknak. Annak ellenére, hogy a második fordulóban hihetetlenül kiélesedett számos körzetben a harc az MDF és az SZDSZ képviselői között, és a jelöltek száma számos körzetben kettőre redukálódot t, így a második fordulóban meg kellett szereznie a szavazatok több mint 50 százalékát az egyik jelöltnek,
