Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)
845 de a második fordulóban a választásokon a részvétel: arány jóval kisebb volt, mint az első fordulóban, és még ezekben a körletekben is egy 50 százalé knál magasabb arány nem biztos, hogy többet jelentett abszolút számban az első fordulóban szerzett 50 százaléknál alacsonyabb aránynál, és nem valószínű, hogy többet jelentett 3035 százalékánál az adott körzet választópolgárainak. Az egyéni körzetben beju tott képviselők többsége 1525 százalékos aránnyal jutott be valójában, ha az általuk kapott szavazatokat a választókörzetükben élő szavazópolgárok összességéhez viszonyítjuk. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a helyhatósági válas ztásokon való részvétel általában jóval alacsonyabb, mint az országgyűlési választásokon való részvétel. Ezt nemcsak nyugati példák mutatják, hanem KeletEurópában a lengyel példa is mutatja. Hiába kötünk ki 50 százalékos részvételi kötelezettséget a válas ztások alkalmával az első fordulóban, és hiába párosítjuk azt, hogy csak az a polgár vagy csak az az egyéni jelölt válhat a képviselőtestület tagjává, aki a szavazatoknak az 50 százalékát megszerzi. Ez gyakorlatilag egy automatikus kétfordulós rendszert je lent, amelyben ezeket a követelményeket automatikusan fel kell adnunk. Ezért a szabad demokratáknak az a javaslata, hogy a választási törvénytervezet ne tartalmazzon kötelező részvételi arányokat, ott tisztán egyfordulós rendszer legyen, egyszerűsíti a vál asztási rendszert, és a választás kimenetelében nem hiszem, hogy különbségeket okoz. Ezután rátérnék a megyei közgyűlés szerkezetére és felállításának általunk javasolt módjára. A beterjesztett törvényjavaslat egy rendkívül bonyolult procedúrá t tartalmaz, ezzel szemben mi megpróbálunk egy olyan elképzelést felvázolni, ami egybecseng a szabad demokraták megyével kapcsolatos elképzeléseivel is. és egy erősen gyenge, legyengített megyekoncepcióval harmonizál. Mi a megyei közgyűlést nem másként kép zeljük el, mint a megyében megválasztott polgármesterek gyűlését. Természetesen felvethető ezzel szemben az a kifogás, hogy a polgármesterek gyűlése ez esetben számos megyében többszázas testületet is jelenthet, de ekkor mi a megyei közgyűlés hatáskörébe u taljuk annak a problémának az eldöntését, hogy kívánnake a saját körükön belül egy szűkebb testületet választani, amely megyei közgyűlésként funkcionálna. Ez esetben ezt arányos listás módszer szerint kellene elvégezni, tehát egy szűkebb testület, mert ug yanolyan arányban kellene képviselnie mondjuk az MDFes polgármestereket a soraiban, mint ahogy azok reprezentálva vannak a megye összes polgármestere között., és így a többi párt vonatkozásában is. Mégis miért tartjuk ezt a megoldást célszerűnek? Elsősorb an az vezet bennünket, hogy ne csak intézményes garanciákban próbáljuk biztosítani, hogy a megye ne nőhessen a helyi képviselőtestületek feje fölé, a helyi önkormányzatok feje fölé, hanem már személyi összetételében is fontosnak tartjuk azt, hogy a megyei testületben szereplőknek kettős kötődésük legyen, és egzisztenciájuk, legitimációjuk elsősorban a saját településükhöz kösse őket, és mintegy másodállásban, mellékes megbízatásként, egzisztenciájuknak másod, kiegészítő részeként szerepeljenek a megyei kép viselőtestületben. Másrészt ez a megoldás lehetővé teszi azt, hogy a megyék határai, a megyék nagysága a jövőben rugalmasan változhasson. Ha például BorsodAbaújZemplén megye úgy kívánna dönteni, hogy ezentúl nem egy, hanem három megye lenne a jövőben, ak kor anélkül, hogy új választásokat kellene tartani a megyei képviselőtestületek vezetésére, összetételére, ezek a megyék a polgármesterek szerint egyszerűen külön tudnának válni egymástól, és az új megyék felállhatnának mint ezeknek a szétvált megyéknek a polgármesteri gyűléseiként, a megyei közgyűlésekként. A budapesti képviselőtestület választásában viszont más elvek vezérelnek bennünket. Tisztában kell lenni azzal, hogy Budapest az egy más típusú egység, mint bármelyik megye. Budapest nem pusztán a kerül eteinek a halmaza, hanem valóban élő, egységes város, amelynek egységes vezetésének kell lenni. Ilyen értelemben különbözik a megyéktől is. Úgy gondoljuk, hogy a budapesti képviselőtestület két részből állna: egyrészt tagjai lennének a kerületi polgármeste rek - a 22 kerületi polgármester , illetve 44 egyéb képviselőtestületi tagja is lenne, akiket listás választás alapján közvetlenül lehetne ebbe a képviselőtestületbe juttatni, és ennek a képviselőtestületnek egy póttagja a főpolgármester lenne.
