Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 24. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 15. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)
843 ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Józsa Fábián felszólalását. Szólásra következik Magyar Bálint a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. A Szabad Demokraták Szövetsége képvi selőcsoportjának megbízott előadója: Dr. Magyar Bálint MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tavaly ilyenkor, az ellenzéki kerek asztal ülésein, jó néhány jelen lévő képviselőtársammal együtt vitatkoztunk, beszélgettünk az országgyű lési választások rendszerének elveiről. Akkor két feladatot kellett az új választási rendszemek megoldania. Egyrészt biztosítania kellett, hogy a feltörekvő politikai erők a lehető legnagyobb esélyegyenlőség alapján mérkőzhessenek meg az első szabad válasz tásokon, másrészt némileg ezzel ellentétes célt is biztosítania kellett, mégpedig azt, hogy a Parlament összetétele olyan legyen, ami biztosítja az ország kormányzóképességét, elősegíti egy viszonylag stabil kormánykoalíció létrejöttét. Az első célt akkor a kétfordulós választási rendszer biztosította azáltal, hogy a két forduló rendszere nem kényszerítette a még meg nem mért, össze nem mérődött politikai erőket a választási koalícióra egymással - ez csak a második fordulóban vált lehetségessé és szükségess é is számukra. Így az első fordulóban valóban tisztán versenyezhetett, szabadon versenyezhetett egymással minden új politikai erő. Másrészt a második célt szolgálta az, hogy választási rendszerünk - amit elfogadtunk - nem tisztán arányos választási rendsze r volt; olyan irányban torzít, amivel elősegítette annak a célnak a megvalósítását, amely az ország kormányzóképességét szolgálja. Jelenleg kicsit más feladattal kell szembenéznünk. Bár az önkormányzati képviselőtestületek felfoghatók háromezer kis parlame ntként is, mégsem tekintenek szembe annak szükségességével, hogy belőlük egy kormányt kelljen kiállítani és egy ellenzéket. Ezek a helyi képviselőtestületek - mint egységes testületek - hivatottak az adott települések irányítására, az adott települések pro blémáinak megoldására, így nem néznek szembe a kormányalakítási kényszerrel, nem különül el bennük intézményesen kormányzati és ellenzéki erők. Úgy gondoljuk ezért, hogy a most megalkotandó, helyi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvénynek egy szerre több feladatot kell biztosítania. Egyrészt lehetővé kell tennie a helyi erők legszélesebb skálán történő megjelenését ezekben az önkormányzati képviselőtestületekben. Biztosítania kell ennek a rendszernek, hogy ne csupán a pártpolitikai erők, a párt ként megszerveződött politikai erők kaphassanak teret ezekben a testületekben. Másrészt úgy érzem, felfokozódik, felerősödik a személyes elem jelenléte ebben a választásban, hiszen jóval kisebb közösségek választanak ezekbe a testületekbe, és az e posztoké rt versengő személyek életútja, személyes háttere valószínűleg sokkal szélesebb körben ismert az adott közösségben, mint bármelyikünké, aki az országgyűlési képviselők választásán indult. Harmadrészt törekednünk kell arra, hogy ez a választási rendszer, am ennyire lehet, egyszerű legyen, és a lehetőségekhez képest olcsó is. Mielőtt összefoglalnám azokat a fontosabb elemeket, amelyekben a Szabad Demokraták Szövetségének az elképzelései némileg eltérnek a beterjesztett törvényjavaslatban találhatótól, meg szer etném jegyezni, hogy a választójogot, mi egy önkéntesen gyakorolható jognak tekintjük. Úgy gondoljuk, a választási törvénytervezetnek sem közvetve, sem közvetlenül nem kell a joggal való élés kényszerét tartalmaznia. Inkább a mindenkori kormányzatra háruln ak olyan feladatok, hogy biztosítsák a lehetőséget: azok az állampolgárok, akik élni kívánnak ezzel a joggal, valóban élhessenek ezzel, birtokában legyenek azoknak az információknak, amelyek ahhoz szükségesek, hogy gyakorolni tudják ezen jogukat, ha kívánj ák. Négy területen foglalnám össze azokat az alapvető elemeket, amelyekben némileg eltér az elképzelésünk az előterjesztett törvényjavaslatétól. Az egyik ilyen lesz az önkormányzati képviselőtestületek ügye, a másik a megyei közgyűlés, a harmadik a budapes ti képviselőtestület, a negyedik pedig a polgármesterek választásával kapcsolatos.
