Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
651 elektori rendszerben megvalósul ó választás során választanák meg. És ez a viszonya az új megyei közgyűlésnek a helyi képviselőtestületekhez, illetőleg a helyi településekhez eleve lehetetlenné teszi azt, hogy tartós érdekösszeütközés jöhessen létre megyei szint, illetőleg település közö tt. Ennél is lényegesebb azonban az új önkormányzati megyének a településektől, a helyi önkormányzatoktól való hatásköri elkülönülése. Ez a legkevésbé értett vagy leginkább félreértett vagy leginkább félremagyarázott vitapont. Miről van szó tulajdonképpen? Arról van szó, hogy a települések önállóak, minden állami irányítás alól önkormányzati ügyek tekintetében mentesek, szabadon alakítják ki szervezetüket, szabadon hozzák meg az ügyekben döntéseiket. Nincs tehát irányítás, nincs tehát felügyelet felettük. A z önkormányzati megye a községektől, városoktól világosan és pontosan elhatároló hatáskörök gyakorlására, úgynevezett középszintű állami közszolgáltatások ellátására jön létre. A megye tehát egy korábbi klasszikusan területi közigazgatási egységből egy kla sszikusan funkcionális igazgatási egységgé, szintté válik, amelynek alapvető rendeltetése és a célja az, hogy mindazokat a közszolgáltatásokat biztosítsa, amelyeknek ellátására a községek gazdasági helyzetükből adódóan, de a községek társulásai is esetlege sségüknél fogva nem alkalmasak. Éppen azért, miután a hatáskörei világosan elkülönülnek, és mert a területi egységekkel szemben egy funkcionális egység működik, ezért nem képzelhető el az, amit nagyon sokan fölvetnek itt, hogy az önkormányzati megye valami lyen módon fölé nőhessen a községnek és a városnak. Itt két ellenzéki párt is hivatkozott korábban egy tudományos véleményre, az úgynevezett SchmidtFiczere véleményre. Engedjék meg, hogy miután ők hivatkoztak rá, én is idézzek ebből! Az idézet a 9. oldalr ól származik: "Tekintettel arra, hogy egy sor közszolgáltatás nem vagy gazdaságosan nem oldható meg települési szinten, és a szolgáltatások többsége tekintetében települési szinten nem is jelentkezik olyan érdekeltség, amely társulási formában való ellátás ukat kikényszerítené, elkerülhetetlen a megye szolgáltatásszervező funkciójának elismerése. Emellett szól az is, hogy az elmúlt évtizedekben egy kiterjedt intézményrendszer, szolgáltatási hálózat épült a megyére. Ennek a megyei intézményrendszernek tulajdo ni rendezése a megyei önkormányzat megszüntetése esetén szükségképpen hibás megoldásokat eredményez, mert vagy a megyeszékhelytelepülés gazdagodik főként ezzel tulajdonnal, vagy állami tulajdonba kerül, amelynek eredményeként ezek a szolgáltatások kikerül nek az önkormányzatok köréből. Miután hazánkban a megyei önkormányzatnak vannak történeti tradíciói, az önkormányzati megye megoldás elfogadása látszik a leginkább járható útnak." Ehhez képest már csak címszavakban említeném, hogy a megyének a rendeletalko tási jogköre, illetőleg a megyének a helyi népszavazás kiírására vonatkozó jogköre is éppen az előbb említett és hivatkozott szolgáltatásainak egységes ellátása érdekében vagy megvalósítása érdekében illeti meg. Rendeletet alkothatna a megye a körzeti szol gáltatások szabályozása kérdésében, a megyei önkormányzat saját tulajdonával kapcsolatos szabályozás kialakítása kérdésében, körzeti intézmények működtetésére vonatkozóan, a saját szervezete, illetőleg működése meghatározása érdekében, illetőleg megyei szi mbólumok, címek és elismerések adományozása ügyében. Helyi népszavazást pedig adott szolgáltatás vagy adott intézmény vagy intézményhálózat megvalósításának, kiépítésének a kérdésében írhatna ki, semmilyen körülmények között ezek a jogosítványok, jogkörök nem ütközhetnének a településeket a saját helyi ügyekben megillető önálló, szabad rendeletalkotási jogkörbe, és természetesen nincs közöttük semmiféle aláfölérendeltségi viszony, tehát a jogszabályok hierarchiájában a megyei rendelet a települési önkormán yzat rendeletével azonos szinten helyezkedik el. A másik fő támadási terület a főispán vagy más néven kormánymegbízott, illetőleg ennek a hivatala és a funkciói. Ez a hivatal többféle funkciót gyakorolna, többféle jogosítvánnyal rendelkezne. Megpróbáltam ő ket csoportosítani.
