Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
652 Az első ilyen a hatósági jogosítványok, amelyek a jelenlegi megyei tanácsok szakigazgatási szerveit megilletik. Egyrészt bizonyos államigazgatási szakfeladatok ellátásánál az önkormányzati rendszertől való elválasztásra történik kísérle t ebben a jogszabályban, illetőleg az erre ráépülő új jogszabályokban is, európai mintáknak megfelelően egyébként. Így elkerülne a megyei önkormányzat hivatalától, illetőleg elkerülne az újonnan létrehozandó kormánybiztosi hivataltól is a közlekedésfelügy elet, a közegészség- és járványügyi felügyelet, az állat- és növényegészségügy, a kisajátítási ügyek intézése és a szabálysértési ügyeknek a túlnyomó része, illetőleg az oktatási és egészségügyi intézmények szakmai felügyeletének a kérdése. Ezeket valamiko r, a szovjet típusú állam létrejöttekor a "Minden hatalmat a szovjeteknek" lenini elv alapján vonták az egységes állami tanácsrendszer alá. NyugatEurópában ezzel szemben – és egyébként a korábbi orosz rendszerben is – ezeket a feladatokat a helyi politika i érdekektől teljesen független, úgynevezett dekoncentrált állami hatóságok, állami szaktestületek látták el, és ezeken keresztül tulajdonképpen megvalósulhat a közigazgatásnak a két lábra állítása; egyrészről megmaradnak bizonyos szűk körű hatósági jogosí tványok az önkormányzatnál, illetőleg annak hivatalánál, másrészt bizonyos olyan jogosítványok, ahol gyakran előfordulhatna az egyéni állampolgári érdekeknek, illetőleg az önkormányzatok érdekeinek az összeütközése, ott pedig független szakhatóságok jönnek létre, amelyek pusztán a törvényeknek vannak alárendelve és nem helyi politikai ügyeknek, érdekeknek és szempontoknak. A helyi önkormányzatok döntéseivel kapcsolatban a főispán csak a polgármesterhez telepített államigazgatási hatósági ügyekben jár el jog orvoslati fórumként. Nem jár el a helyi önkormányzati testület által hozott döntésekben, a helyi önkormányzati testület bizottsága által hozott döntésekben, illetőleg a polgármesternek e testületektől átruházott, önkormányzati ügyekben hozott döntéseit ill etően. Csak államigazgatási hatósági ügyben jár el. Ez miért nem jelent politikai hatalmat? Azt gondolom, hogy azért nem, mert a köre rendkívül szűk és azért, mert a közigazgatási bíróságról rendelkező új törvényben általánossá teszi a Kormányzat – remé nyeim szerint ennek a szabályozásnak a kialakítása egyébként függ a most tárgyalandó törvényjavaslat mikénti eldöntésétől is – az általános ügyekben a bírósági felülvizsgálatot. A polgármesternek éppen úgy joga a főispáni döntés ellen bírósághoz fordulni, mint az ellenérdekű ügyfélnek. Miért van erre egyébként szükség, hogy a főispán hatósági jogkörben eljárjon? A tavalyi évben tanácsi szervek körülbelül másfél millió egyedi ügyben hoztak ügydöntő határozatot. Ezen ügyek közül mintegy 250 ezret támadtak meg fellebbezéssel. Bármilyen bíróságot hozhatnánk létre, ezt az ügyirattömeget bíróság képtelen volna feldolgozni. Éppen ezért közigazgatási rendszerünkben biztosítani kell az államigazgatási úton való rendes fellebbvitel lehetőségét, és ehhez képest épülhet ne be további lépcsőként az általános bírósági felülvizsgálat és felügyelet. A másik ilyen kör, ahol a főispán vagy kormánymegbízott az önkormányzatokkal kapcsolatosan bizonyos hatásköröket gyakorol: a katonai igazgatás, a katasztrófaelhárítás, illetőleg a népszámlálás lebonyolításával kapcsolatos, elsősorban szervezeti jellegű feladatok ezek. Ritkán előforduló vagy rendkívüli esetekben előforduló ügyek és elsősorban szervezeti jellegű feladatokat látna el itt. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy szakmai segíts éget nyújthatna az önkormányzatoknak, ugyanis a települések túlnyomó többsége – különösen a kistelepülések – a jövőben is abban a helyzetben lesz, hogy nem fog tudni szakértőket alkalmazni, nem tudja megfizetni. Az, hogy munkaviszonyban alkalmazza az még k evésbé elképzelhető. A főispáni hivatal az önkormányzat kérésére – a kérésére szót aláhúznám – szakmai tanácsadást, segítséget nyújthatna a helyi önkormányzat számára. A harmadik, amit fel szoktak hozni, hogy a megyében működő államigazgatási szervek közöt t a főispán érdekegyeztetést végez. Itt valóban felsejlik annak a veszélye, hogy netán ezeket a
