Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
650 tudomásomra, hogy a szünetben az SZDSZ sajtótéjékoztatót tartott. Ezen a sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre válaszolva, Juhász Pál képviselőtársunk azt mondta el – a kérdés így szólt: Valóban elképzelhető, hogy tanácsválasztások lesznek szeptember 30án? – , hogy igen, elképzelhető. Hozzátette azt is, hogy az SZDSZnek korábban is az volt az á lláspontja, hogy tulajdonképpen elégséges a tanácsválasztás, a jelenleg hatályos tanácstörvényt csak néhány ponton kívánták volna módosítani, és majd ráértünk volna az új önkormányzati szabályozást kialakítani. Hadd mondjam el Juhász Pálnak és a Szabad Dem okraták Szövetségének, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya, az MDF képviselőcsoportja, illetve a koalíciós pártok képviselőcsoportjai ezzel az állásponttal szembehelyezkednek, és ennek a törvényalkotó munkának a során mindvégig következetesen annak érdekébe n fognak küzdeni, hogy új önkormányzati rendszert vezessünk be Magyarországon a választások idejére. Nekünk már elegünk volt a tanácsrendszerből, annak folytatását semmilyen körülmények között nem tartjuk megengedhetőnek. (Taps a jobb oldalon.) Tudomásul v esszük, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének elvi álláspontja lehetővé tenné a tanácsrendszer továbbélését, azonban ezt az álláspontot fejtse ki akkor a plénum előtt, valamennyi képviselőtársunk előtt, ugyanis nem hiszem azt, hogy mi, a kormánykoalíciós pártokban ülő képviselők megengedhetőnek tartanánk, hogy egy, a Szabad Demokraták Szövetsége által vezényelt parlamenti színjátékban vegyünk részt. Ugyanis ehhez nyilvánvalóan ennek a törvénycsomagtervnek az elfogadásához, az alkotmánymódosításnak, az önko rmányzati törvényjavaslatnak, illetőleg az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslatnak az elfogadásához kétharmados többség kell – azt gondolom, legalábbis egy részéhez. Azt gondolom, hogy alkotmánymódosítás nem lehetséges a Szabad Demo kraták Szövetségével történt megállapodás nélkül. Ha viszont ez így igaz, és a szabad demokraták ebben a kérdésben nem kívánnak megállapodni, abban az esetben az egész, a mi jelenlegi tevékenységünk komolytalan, egy színjátékhoz hasonlít, amelynek rendezői teendőit a Szabad Demokraták Szövetsége látja el. (Taps a jobb oldalon.) Ezek után térnék rá felszólalásom tulajdonképpeni tartalmára, az önkormányzati törvényjavaslatban fellelhető centralizációs vagy központosítási állami kísérletek esetében. Egészen ér dekes ebben a kérdésben az, hogy az ellenzéki képviselők nem a Kormánynak vagy a központi kormányzati szerveknek juttatott állami hatásköröket kifogásolják és kritizálják, hanem egy középszintű szerv, az önkormányzati megye, illetőleg a megyei területi egy ségekben működő állami hivatal, főispáni tisztség, illetőleg a kormánymegbízotti tisztséggel szemben fogalmazzák meg a verzióikat. Ahhoz, hogy ebben a kérdésben tisztán lássunk – én tudom, hogy nagyon sok minden elhangzott ebben a kérdésben, már szinte val amennyi hozzászóló érintette ezt – , mégis, hogy teljesen világos legyen a dolog, engedjenek meg néhány megközelítést. Elsőként az önkormányzati megyével kapcsolatban szólnék. A megye szabályozásával kapcsolatos legtöbb félreértés abból adódik, hogy amikor ezt a kérdést vizsgáljuk, akkor a jelenlegi megyerendszerből indulunk ki, a tanácsrendszerben létrehozott középszintű területi közigazgatási egységből, a megyei tanácsból és szerveiből indulunk ki. Ez az egység egyrészt a központi kormányzati szerveknek ve rtikálisan alárendelve, másrészt a megyei pártbizottságoknak horizontálisan alárendelve tulajdonképpen a múltja során valóban az egységes és oszthatatlan állami akarat kifejezője volt. Ennek a megvalósítása érdekében, valamennyi helyi szinten történő marad éktalan megvalósítása érdekében igen kiterjedt felügyeleti és intézkedési jogosítványokkal rendelkezett. Ezzel szemben az új megyekoncepció elvonja a megyétől a korábbi pénzelosztó funkcióját, megszünteti a megyét mint fellebbviteli fórumot és megszünteti az önkormányzati megyénél a törvényességi felügyeleti hatáskört. Az önkormányzati megyének a közgyűlését, amely az új megyei testület lesz, a törvényjavaslat értelmében a helyi képviselőtestületek által delegált, úgynevezett
