Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
649 javaslatokat. Dr. Réti Miklós például legutóbb arról, hogy a rendőrkapitányságba legyen beleszólása az önkormányzatoknak; és sok ilyen hangzik el, amelyek ezt a javaslatot ne m teszik elfogadhatóvá, de lehet, hogy számos okos módosítás, javaslat megrágása után elfogadhatóvá tehetik. Ebbe az irányba kellene menni, és arra kérem a Házat – mind a jobb oldalt és a bal oldalt egyaránt – ; lehetőleg adják meg Budapestnek a lehetőséget , hogy egy önmagában eldönthető választása legyen. S ezen önszerveződő testületek hadd kapjanak egy félévnyi időt arra, hogy a fővárost valóban megszervezzék. Ne olyan törvényt hozzunk, ami meggátolja őket ebben. Tehát legyen ez a fővárosi törvény ezen kis részletekből felépülő önkormányzatnak egy lehetősége. Másrészt adják meg az épített és a természeti környezet védelmének szigorú vonalait az önkormányzatban, nehogy kár essen. Végül hadd kapaszkodjak gonoszul egy sajtóhubába (sic) , merthogy az önkormányz ati törvény legeslegelső paragrafusában az önkormányzat szó két szóba van írva. Arra kérem a tisztelt Házat, hogy amikor ezt a törvényjavaslatot megtárgyalva végülis elfogadja – vagy egy másikat, vagy ennek módosítását – , vigyázzon arra; mert nem mindegy h ogy önkormányzatok alakulnak ki, vagy valahol valakit önkormányozni fognak. Köszönöm. (Általános taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Ráday Mihály képviselőtársunk felszólalását. Soron következő felszólalónk dr. Józsa Fábiá n, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Józsa Fábián (MDF) JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam azért kértem az általános vitában ismételten szót, hogy az önkormányzati törvényjavaslat ban esetlegesen vagy az ellenzék által feltételezhetően fellelhető állami központosítási, centralizációs törekvésekről beszéljek, illetőleg ennek hiányára világítsak rá. Azonban van itt két dolog, amire ezt megelőzően feltétlenül szeretnék reagálni. Az egy ik Ráday Mihály képviselő úr imént tett hozzászólása, amellyel tartalmában a magam részéről tökéletesen egyetértek. Osztom azt az álláspontját, hogy a fővárosi kerületek vonatkozásában a törvény szövegében szerencsétlen az "Országgyűlés által meghatározott " szövegkitétel. Ez valószínűleg azért kerülhetett be a törvény szövegébe, mert a X. fejezet, amely az önkormányzatok és a központi állami szervek viszonyáról, illetőleg az önkormányzati jogok védelméről rendelkezik, a fővárosi kerületek kialakítását orszá ggyűlési hatáskörbe utalja. Azonban én idézek a törvényjavaslat indokolásából is, hogy az egész dolog érthetőbbé váljon. A kis füzet 43. oldalán középütt az indokolás azt mondja: "A kerületi képviselőtestületek megalakítását elsősorban az elkülönült érdeke ltségű területekhez indokolt kötni, ahol a lakosság is igényli az önálló közjogi fórumot. Ebből az következik, hogy egyes budapesti körzetekben a mai területekhez képest kisebb, például külső kerületek egybecsatolt történelmi városrészei vagy nagyobb új la kótelepi önkormányzati egységek is kialakulhatnak." Ennek az idézett szövegrésznek a tükrében azt gondolom, hogy bár az önkormányzati kerületekről – Budapest főváros esetében – , azok területmeghatározásairól az Országgyűlés dönt, ezt azonban minden egyes esetben a helyi lakosság kezdeményezése alapján és annak ismeretében teszi meg. Van még egy figyelemre méltó mondat is itt. Nevezetesen, hogy a fővárosi kerületeket a jövőben nem sorszámmal, hanem a településföldrajzi nevekkel helyes megnevezni. Ezután, a Ráday Mihály szerintem rendkívül konstruktív és tartalmilag is nagyon fontos hozzászólása után, magam szomorúan beszélek egy másik ügyről. A közelmúltban jutott
