Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BALOGH GÁBOR jegyző: - ELNÖK (Vörös Vince): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
648 Azt kérem, hogy ha az én módosító javaslataimat talán túl szerények nek tartanák, még keményebbeket legyenek szívesek beépíteni; de ezeket legalábbis kérem pártfogásukba venni, különben – úgy érzem – zűr lehet, és később aztán már hiába verjük a mellünket. A másik téma – amely úgy érzem, hogy belevág abba, amit a választók tőlem elvárnának – a főváros kérdése. Szokás mondani, hogy a fővárosban az ország egyötöde lakik. Azt is tudjuk, hogy a Parlamentben ülő megválasztott budapesti képviselők száma az összeshez képest elenyésző, a Budapesten lakó képviselők száma már mindjár t egy nagyobb szám, és őket viszont érdekli az, hogy hogyan is lesz a fővárossal később. Azt aztán igazán nem mondhatja senki, hogy a fővárosról szóló VII. fejezetben bőségesen van kifejtve a fővárosra vonatkozó koncepció. Egy mondatot mindenesetre idéznék belőle mint olyant, amilyent nem tudok elfogadni: "A fővárosnak az országban elfoglalt sajátos helyzetére figyelemmel az Országgyűlés által meghatározott fővárosi kerületek önkormányzati szervei." El vagyok bizonytalanodva. Az Országgyűlésnek kell meghatá roznia a főváros kerületeit? Nem hiszem. Nem hiszem. Azt hiszem, azzal kell foglalkoznunk, arra kell gondolnunk, hogy a város területén belül megindultak – mindegy, hogy városvédő egyesületeknek vagy polgári köröknek vagy másnak nevezzük – bizonyos önszerv eződések. Ezek az önszerveződések kijelölik azokat a lehetőségeket, ahol az önkormányzatoknak szerveződniük kell. Én magam ez ügyben rögeszmés vagyok, és évek óta ezzel foglalkozom. Nem vagyok lelkes akkor, amikor valaki azt hangsúlyozza, hogy ő már akkor ellenzéki volt, amikor még ki sem találták. De tény, hogy a Hazafias Népfront budapesti bizottságáról páros lábbal rúgtak ki azzal a javaslattal, hogy hadd határozzuk meg végre a fővárosi történelmi városrészek határait. Sikerült elérni, hogy ezzel a fővár os foglalkozott, és szeptemberben kijelölt egy bizottságot, amelyet vezettem. Megvannak ezek a határok. Érdekes módon – miközben ezeket a határokat nem publikálta igazán senki – ezeken a területeken megindult az önkormányzat. Például a Herminamezői Polgár i Kör Zuglóban, alakul a VIII. kerületi Tisztviselőtelepen, a XII. kerületben a Zugligetben és a KisSvábhegyen és mindenütt. Azt hiszem, hogy ez a magja a dolognak. Szerepel az önkormányzati törvényben egy javaslat – hadd mondjam, hogy javaslat, mert ez nem egy elfogadott tervezet – 57. § alatt: "A képviselőtestület a településrész lakóhelyi közösségének kezdeményezésére – kizárólag a településrészt érintő ügyekben – önkormányzati jogokat adhat." Azt szeretném – és ebben picit bővebb az SZDSZ javaslata – , hogy "adjon". Én is azok közé tartozom, akik sajnálják, hogy a választási része ennek a dolognak külön van tárgyalva. Nem tudom, hogy szükségese – valaki majd eldönti – lesokszorosítani annyi példányban, de a budapesti képviselőknek, akit érdekel, szíves en sokszorosítom. Elkészítettük a Budapesti Városvédő Egyesületben a területek pontos határát, és hozzá begyűjtöttük a pontos lakosságszámot. Tehát megvan – hogy ne mondjak hasszámokat – a Pasarét, Rózsadomb, Zugliget, Kőbánya, Óhegy, s a legkülönbözőbb i smert és nem ismert területek pontos határa és lakosságszáma, amelynek alapján elindítható lenne egy képviselőtestületi összeállítás. Ugyanis az én koncepcióm – és úgy is tűnik, hogy a városvédő egyesületek és a különböző önkormányzatok ezzel szimpatizálna k, és borzasztóan boldog lennék, ha a tisztelt Ház is szimpatizálna vele – : a főváros építkezését alulról kellene kezdeni. Tehát meg kellene adni a lehetőséget Zuglónak, Virányosnak stb. hogy megalakítsa a saját 34 tagú csapatát, amelyik irányítja őt. Eze k a 348 fős csapatok összeállhatnának egy kerületté, és a kerületek pedig fővárossá. Ezt az SZDSZ által beadott javaslatnak ez az ugyancsak VII. fejezete megengedi. Ilyen részletességgel nem tárgyalja, megengedi. Azt szeretném elérni, ha Önök nem ellensé ges javaslatot látnának ebben, hanem egy olyan dolgot, amire megindult az önszerveződés: igény van rá, amelyet célszerű lenne pártolni és logikusan átgondolni. Azt hiszem, azok a hozzászólások, amelyek úgy érnek véget: kérem ezt a törvényjavaslatot elfogad ni, helytelenül fejeződnek be. Hiszen maguk a kormánypártiak is adnak be módosító
