Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
644 JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Mivel megegyeztünk, hogy bizonyos szót nem használhatunk, ezért azt kell mondjam, hogy a téves helyzetértékelés alapján levont következte tések. (Zaj jobbról.) Tisztelt Ház! Nagyon vigyázzunk arra, hogy a téves helyzetértékelésből levont következtetésekkel felesleges kényszerhelyzetbe ne hozzuk önmagunkat – nem annyira az ellenzéket, hanem önmagunkat – , és ne próbáljuk. Joga van képviselőtár saimank olyan ügyrendi javaslatot tenni, hogy az általános vitát zárjuk le. Joga van bármilyen rosszat hinni mindenkiről, aki másként gondolkozik mint ő. Mindehhez joga van. Szeretném azt állítani, hogy – bármennyire számítottunk erre a fenyegetésre, és ez ért előállítottuk az összes lehetséges alternatív változatot, amit hirtelen ki tudtunk venni belőlük, hogy az általános vita lezárása után se váljon lehetetlenné az értelmes párbeszéd – ; félek, hogy a nehezebb dolga a Kormánynak lesz ebben az esetben! Kösz önöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A következő felszólaló Boros László képviselőtársunk a Magyar Szocialista Párt részéről. Megadom a szót. Felszólaló: Boros László (MSZP) BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim é s Uraim! Mielőtt mondandómra térnék, szeretném elmondani, hogy a Szocialista Pártnak az önkormányzatokkal kapcsolatban megvan az alátámasztott véleménye, és ez nem az önkormányzati megyét favorizálja. Én magam is azzal értek egyet, hogy a társulásos megye lenne a legmegfelelőbb; azonban óvatos duhaj lévén, végiggondolva azt, hogy a szavazás során mégiscsak előfordulhat, hogy az önkormányzati megye mellett dönt a tisztelt Ház, ezért erre az esetre vonatkozik az én javaslatom. Az önkormányzati törvé nyjavaslat VI. fejezete tartalmazza a megyei jogú városok fogalmát, jog- és feladatkörét, két alternatívát kínálva azon városok körére, melyek ide soroltathatnak. Bár a Bváltozat feltételeinek szűkebb pátriám, Sopron megfelel, úgy gondolom, a kör logikusa n tovább bővítendő: ez az általam 240es számon benyújtott módosító javaslat lényege. Eszerint a lakosságszám előírása nélkül a település önkormányzata kérheti a megyei jogú város státusát, és megkaphatja, ha ennek ellátására képes feltételrendszere adott. Kedves Képviselőtársaim! Nem titkolva szülővárosom iránti elfogultságomat, fontosnak tartom, hogy néhány mondattal a múlt felidézésével Önök elé tárjam Sopron fejlődését, ígérve, hogy nagyon rövid leszek. Sopron 1848ban a szabad királyi városok összes jo gával rendelkezett, és hatalmas vagyonát sikeresen átmentette az új, polgári korszakra. A város 1857ben a Dunántúl legnépesebb városa volt, és nagyvárosi arculatot kapott. Az 1870. évi XLII. törvénycikk rendelkezik a törvényhatósági joggal felruházott vár megyék és városok szervezetéről és hatásköréről. Idézem: "A törvényhatóság saját belügyeiben önállóan intézkedik, határoz, és szabályrendeleteket alkot, azokat saját közegeivel végrehajtja, tisztviselőit választja, az önkormányzati és közigazgatási költség eket megállapítja, és azok fedezéséről gondoskodik, a Kormánnyal közvetlenül érintkezik." Eddig az idézet. A közigazgatásnak ez a decentralizált önkormányzati formája akkor biztosította volna a lakosság demokráciáját, ha az állami centralizációs politika n em akadályozza. A polgári állam ugyanis a társadalomban jelentkező ellentétek kiéleződésének meggátlása és a szakértelem érvényesítése végett az önkormányzati és demokratikus jogokat korlátozta. A várostól először a bíráskodási jogkört vették el, létrehozt ák a magyar királyi vármegyei törvényszéket; a városi rendőrséget 1919ben államosították, a város pénz- és gazdálkodási ügyeinek ellenőrzése 1938ban a Belügyminisztérium alá rendelt számvevőség hatáskörébe került.
