Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
645 Mindezeket azért tartottam fontosnak elm odani, mert manapság nagy a hajlandóság minden hibát kizárólag az elmúlt 40 év számlájára írni. Hölgyeim és Uraim! Persze, az elmúlt 40 év is hagyott maradandó nyomokat. Sopront 1949ben a nem fejleszthető, az úgynevezett mínusz városok közé sorolták. Megs zűnt megyeszékhelyként; üzemeit, ősi intézményeit a szomszédos városokban lévő, gyakran nem azonos értékűek és méretűek alá rendelték. Megszűntek a tanítóképzők, a főiskola bánya- és földmérő kara Miskolcra került. Ez a város 1941ben Sopron megye központj aként több megyei és országos hatáskörű intézményével közvetlenül a minisztériumok és országos szervek felügyelete alá tartozott. A jövő állami és közigazgatási rendszerében miért ne kapná vissza a régi, méltó helyét? Sopron ismét az ország kapuja, mint ré gen; ahogy azt Károly Róbert nemcsak tudta, hanem hangsúlyozta is, és kiváltságokkal erősítette. Több mint bűn: vétek lenne, ha a népességszám alapján az ország közepes szintű városai közé sorolnák. Sopronnak teljes szabadságot kell biztosítani: ez nem csu pán helyi, hanem országos érdek is. A Kormánynak sem lehet közömbös, hogy az ország kapujában 60 ezer ember miképpen gondolkodik erről. Tisztelt Ház! Mondandóm elején említettem, hogy Sopron megfelel a Bváltozat feltételeinek, én mégis egy újabb változato t javaslok elfogadni. Miért teszem ezt? Mert ugyan az eddig elmondottakból világosan kiderült lokálpatriotizmusom; nem vagyok annyira szűk látókörű, hogy ne lássam a probléma országos méretekben feszítő gondját. Orvosi hasonlattal élve, itt a gyógyszeres k ezelés már nem segít, itt sebészi beavatkozásra van szükség. Mert ha a lakosság számát illetően nem is, készség és képesség dolgában számos városa van hazánknak, amely a megyei jogú város feladatait vállalná és ellátná. A teljesség igénye, és anélkül, hogy e városokban egyeztetettem volna, hadd soroljak fel néhányat: Nagykanizsa, Pápa, Dunaújváros, Mohács, Baja, Balassagyarmat, Esztergom, és még hosszan sorolhatnám. Úgy vélem, e lehetőség megadásával országszerte olyan régi keletű ellentétek garantált megol dására lelhetünk, amely a lakosság jelentős hányadát hozná az egyenrangúság felemelő érzésének helyzetébe, felszínre hozva mindazt a tetterőt, amely a megyeszékhelyek általi elnyomatás következtében szunnyad e városok lakosságában. Összefoglalva mondandóm lényegét, azt kérem tehát Önöktől, hogy a módosító javaslatot gondolják végig és fogadják el. Ezzel nem kötnék normatív szabályozáshoz és minimális lakosságszámhoz a közepes méretű városok megyei jogú várossá válását, a helyi önkormányzatokra bíznánk a kés zség és képesség áttekintését és a lehetőség megadásának kezdeményezését. A kérelem elbírálására persze nincs megbízható receptem, de gondolom, e kérdésben is lehet korrekt, mindenki számára megnyugtató megoldást találni. Hölgyeim és Uraim! Megyei jogú vár osi státust kérek Önöktől Sopronnak és a közepes méretű városoknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Boros László képviselőtársam felszólalását. Soron következik Dr. Kávássy Sándor képviselő a Független Kisgazdapárt r észéről. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Kávássy Sándor (FKgP) KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sajnálattal kell megállapítanom a magam részéről, hogy az előttünk fekvő törvénytervezet nem tartozik a magyar jogalkotás nagy vonula tához. Már önmagában azt is kifogásolandónak tartom, hogy miért kell külön törvényt alkotni a helyhatóságról és miért kell külön a választásról. Ítéletem szerint teljesen racionális dolog lett volna a helyhatóságról szóló törvényben néhány szakaszban szabá lyozni a választást és az azzal kapcsolatos követelményeket. Ennyit a bírálat hangján. Ami miatt sajnálatosnak tartom ezt a törvényjavaslatot – illetve sajnálatosnak tartom, hogy nem egy egészen kiváló törvényjavaslat áll előttünk – , az az, hogy ebben a vo natkozásban a magyar törvényhozás minden ellenkező híreszteléssel szemben jeles alkotásokkal dicsekedhet. És énnekem
