Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - VARGA JÁNOS, DR. (MDF)
642 Egyik legnagyobb fogyatékossága, hogy nem tisztázza egyértelműen az általános vita és a részletes vita fogalom- és tárgykörét. E körülmény pedig egyképpen ad alkalmat az ismétlésekre, és csábítja egyes képviselő társaimat az időhúzásra; teszi lehetővé, hogy egyesek ugyanazokat mondják el már az általános vitában is, amelyeket a részletes vitában azután újra szőnyegre hoznak. Ez pedig egy olyan periódusban, mint amilyenben vagyunk, amikor minden perc drága, nem meh et sokáig tovább. Ezért indítványt fogok benyújtani olyan országgyűlési határozat hozatalára, amely új házszabály kidolgozását írja elő; valamint arra, hogy a Parlament ezen új házszabály megvitatásával és elfogadásával kezdje őszi ülésszakát. Addig pedig mind a mindenkori soros elnöktől, mind tisztelt képviselőtársaimtól az általános vita olyan gyakorlati értelmezését kérem, amely csupán két kérdés megítélésére vonatozik. Az egyik: szükség vane olyan kérdésben törvény meghozatalára, amelyet a napirendre t űzött tervezet tárgyal. A másik: a tervezet koncepciója, alapelvei és iránya megfelele annak a célnak, amelyet a törvénnyel elérni, illetőleg megközelíteni akarunk. Minden más részletkérdésnek minősül, amelynek sokoldalú vizsgálata nem az általános, hanem a részletes vita keretébe tartozik. Ez az elv sajnos az önkormányzatitörvényjavaslat eddigi vitájában, amelynek immár harmadszor rugaszkodunk neki, korántsem érvényesült. Számos hozzászóló megmaradt ugyan a törvényjavaslat általános igenléséné l vagy tagadásánál, a megnyilatkozók többsége azonban már a részletek vitatásába bocsátkozott. Az utóbbiakkal – a fentebb leszögezett elvet követve – annak ellenére sem kívánok foglalkozni, hogy a szóban forgó törvénytervezet egyik vagy másik pontján tényl eg van korrigálnivaló. Az elhangzottak közül csupán a valóban általános jellegűekhez teszek néhány mondat erejéig észrevételeket. A hozzászólások egy része túlrészletezettnek tartja a tervezetet, a másik része viszont számos kérdés rendezését hiányolja bel őle. Erre lehetne mondani, hogy kinekkinek szíve joga a konkrét szűkítések, illetve bővítések mellett lándzsát törni; de nem az általános vita keretében, hanem módosító indítvány benyújtásával és a részletes vitában történő előadásával. Ebbe a körbe tarto znak a terminológiai kérdések, a felelősségmegállapításra vonatkozó és egyéb kérdések stb. A mondottakon kívül a törvényterezetet két egymástól szöges ellentétben álló kritika érte. Az egyik szerint a javaslat koncepciótlanságban szenved. Ezzel kapcsolatba n csupán annyit jegyzek meg, hogy az ezen álláspontot képviselők vagy nem eléggé mélyrehatóan tanulmányozták át az előterjesztést, vagy pedig azért bélyegzik koncepciótlannak, mert nem a saját koncepciójuk köszön benne vissza. A másik vád az, hogy igenis v an benne koncepció, ez a koncepció azonban a Kormánynak az a törekvése, hogy hatalmát, befolyását megtartsa, illetve erősítve az önkormányzatok felett és rovására, azaz valójában akadályozza az igazi önkormányzatok létrejöttét, következésképpen a tanácsren dszert mentse át a jövőbe. Ennek állítólagos bizonyítékául egyebek mellett a tervezett főispáni intézményt hozzák fel; valamint azt, hogy a javaslat nem határozza meg az önkormányzatok gazdasági alapjait, és ezek szabályozásának, valamint számos egyéb kérd és, így a tulajdontörvény, a földtörvény stb. tisztázásának későbbre halasztásával tulajdonképpen a Kormány kényénekkedvének akarja kiszolgáltatni az önkormányzatokat. Mindenekelőtt arra kell nyomatékosan utalni, hogy mindkét vádat személyükben különböző, ám egyazon pártokhoz tartozó, egyazon parlamenti frakciókhoz tartozó képviselőtársaim hangoztatják. Ezért óhatatlanul felmerül a kérdés: a koncepció megítélésében nincs egység közöttük? Vagy valami nem kimondott célzatú szereposztással van dolgunk? Minden esetre ez az ellentmondás eleve megkérdőjelezi mindkét állítás igazát. A tárgyalt törvényjavaslat ugyanis a demokrácia új felfogásán alapul. Demokrácián eddig leegyszerűsítve a többség uralmát értették – értettük – a kisebbségek felett. Mi viszont azt vall juk, hogy a demokrácia a többség akaratának, igényeinek és érdekeinek olyan érvényesítése és
