Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
57 Áttérve a dolog lényegére és érdemi részére: két olyan felsz ólás volt, ahol megszólíttattam, az egyik Fodor Istváné, a másik Karcsay Sándoré. Először ezekkel foglalkoznék, és utána az eredetileg elmondani szándékozott észrevételeimet tenném meg. Karcsay Sándor azt javasolta, hogy tegyük be a "szándékos" szót az ált alam javasolt szövegrészbe. Megmondom őszintén, erre én is gondoltam, de utána elvetettem ezt a gondolatot. Egyrészt azért, mert ez a megoldás - ha betennénk azt, hogy,szándékos" - nem jelentene lehetőséget büntetőeljárás megindítására abban az esetben, ha gondatlan bűncselekményt követ el valaki, vagy valamely bűncselekménynek a gondatlan alakzatát követné el a köztársasági elnök. S azt gondolom, lehet olyan formája és olyan súlyos az eset, hogy igenis, a köztársasági elnök ellen büntetőeljárást kell indít ani. Ez az egyik oka. A másik oka, hogy maga a Parlament dönt, méghozzá kétharmados többséggel arról, hogy az eljárás meginduljone, s azt gondolom, hogy ez már önmagában olyan jelentős fék, hogy a Parlamentnek van mérlegelési joga eldönteni azt, hogy olya n súlyúnak ítéli meg azt az adott cselekményt, hogy az eljárás megindítását kezdeményezie vagy sem. Tehát ezért nem tartom szükségesnek, hogy ez bekerüljön. A hivatkozást annyiban pontosítanám, hogy ez nemcsak a német alkotmányban van; a szövegszerű analó gia valóban ott fordul elő leginkább, de az olasz és az osztrák alkotmány is hasonló megoldást alkalmaz, tehát nemcsak a német alkotmányra tudok itt hivatkozni, amikor ezt az Alkotmánybírósághoz telepítést és az alkotmánybírósági döntést javasoltam módosít ó indítványomban. Végül van egy megjegyzésem. Miután ez egy módosító indítvány, nyilvánvalóan Salamon Lászlónak mint az alkotmányügyi bizottság elnökének szólnia kell a Házszabály értelmében, hogy bizottsági vitát kíváne ebben a kérdésben vagy sem. A mási k: Fodor István észrevételei. Ő a független képviselők jogainak csorbításával kapcsolatban tartott még az ebédszünet előtt egy hosszú hozzászólást, és javasolta - több ponton is kritizálva az én javaslatomat , hogy a függetlenek képviselőjének szélesítsük vagy legalábbis hagyjuk meg azokat a jogokat, amiket a hatályos Alkotmány is tartalmaz. Azt gondolom, hogy itt háromféle megoldási lehetőség van. Az egyik az, ami valóban a hatályos: a függetlenek megbízottja kap jogosítványokat, akár jelölőbizottságban, akár a honvédelmi bizottságban van részvételre szükségállapot vagy rendkívüli állapot esetén. Ez a helyzet azonban akkor is fennáll, ha történetesen két független képviselő kerül be a Parlamentbe! Gondolom, nem kell részletesebben indokolni azt, hogy ez me nnyire aránytalanná tenné ezt a rendszert, hogy két független képviselőnek az egyike - megbízatván a másik által - mindig ugyanolyan jogokkal rendelkezne ezekben a kérdésekben, mint egy 160 vagy 180 fős frakció. A másik ilyen megoldás, hogy az Országgyűlés képviselőcsoportjai rendelkeznek ezzel a jogosítvánnyal, ami azért problémás - és ezt ezért vetettem el , mert ma 10 képviselő már egy frakciót, egy képviselőcsoportot alkothat, s ha egy ilyen szabály kerülne be az Alkotmányba, azzal nem tennénk mást, mi nthogy ösztönöznénk a pártokat, hogy formális frakciókat, frakcióknak a konglomerátumát hozzák létre; s ezek a frakciószövetségek állandóan együtt voksolnának ugyan, érdemi véleménykülönbség nem lenne közöttük, azonban a különböző bizottságokban aránytalan ná tennék a szavazati arányt. S végül van a harmadik megoldás, amit én vázoltam. Ennek szövegszerű javaslata ott van Önök előtt, ezért ennek különösebb magyarázatát nem kívánom adni. Most arról a - nyilván a fantazmagória birodalmába tartozó - feltételezés ről már nem is beszélek, hogy ha a függetleneknek ilyen különös jogosítványokat biztosítanánk, akkor netán valakiben vagy valamelyik pártban megfogalmazódhatna az az ötlet, hogy a következő választáson néhány képviselőjét függetlennek álcázva, a független képviselőcsoportot megpróbálná a befolyása alá vonni, s azokban az esetekben, amikor a független képviselők szavazati joggal rendelkeznek,
