Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
58 tulajdonképpen nem a függetlenek akarata jelenne meg, hanem a pártnak a függetlenek által kimondott akarata duplázódn a meg. (Többek a bal oldalról: Így van!) Rámutatok egy ellentmondásra is, ami a jelölő bizottsággal kapcsolatos. Ez az ellentmondás valódi, de ez csak annak tudható be, hogy a két javaslatom közül az egyiket fogadta csak el az alkotmányügyi bizottság, és o tt valóban szükség volt egy szövegpontosító kiegészítésre. Ezt a szövegpontosító kiegészítést a Magyar Nemzeti Bank esetében nem tettem meg, illetőleg most kívántam megtenni, amikor - fenntartván módosító indítványomat - ismét erről szólni kívánok. Miután a bizottság ezt elvetette, erre a szövegpontosításra ezért nem került sor. Végül hadd utaljak arra a briliáns okfejtésre, hogy az alkotmánybírák függetlenségét nem a párttagság tilalma, nem egy paritásos bizottságban ülő valamennyi párt képviselőinek a kon szenzuskeresése és nem a kétharmados megválasztási arány biztosítja, hanem az, hogy a jelölőbizottságban ott vannake függetlenek képviselői vagy sem. Átérve saját módosító javaslataimat érintő kérdésekre, ha egy rövid összegzést kellene adni, azt mondhatn ám - ez benne van a bizottsági jelentésben is , hogy 60 módosító indítvány érkezett az Alkotmány módosításához. Ennek körülbelül egyharmada a FIDESZtől származik külön öröm számunkra, hogy a 12, bizottság által is elfogadott módosító indítványból - ha a szövegpontosítási javaslatokat is ideértem - 10 a FIDESZ frakciótól származik. Ez öröm az egyik oldalról, hiszen sikerült ennyi módosító javaslatot elfogadtatni; ugyanakkor gond a másik oldalon, mert lehet, hogy a kisebbségben maradt javaslataink melletti kardoskodást telhetetlenségnek tekinti a tisztelt Ház, és ez esetleg nehezíti az elfogadásukat. De Szájer József már érvelt a földtörvény mellett, Orbán Viktor érvelt a konstruktív bizalmatlansági indítvány ellen, és igazából érdemi ellenérvek csak ezzel a két kérdéssel kapcsolatban hangzottak el, a többi módosító indítványainkat igazából kritika nem érte. Röviden arról, hogy mi az, amit sikerült a bizottsággal elfogadtatni, és ezt a szavazás előtt, azt gondolom, nem baj, hogyha röviden összefoglaljuk, és a tisztelt képviselőtársaknak a figyelmét erre felhívjuk. Az egyik, hogy azonos elbírálás alá került a módosító indítványok elfogadása során a képviselői tiszteletdíj és költségtérítés elfogadása, ugyanolyan módon történik, mint a képviselői jogállásnak a r endezése. A másik, hogy hosszas vita után sikerült elfogadtatni, hogy a köztársasági elnök megválasztásának ideje és a Parlament megbízatásának ideje ne azonos tartamú legyen. Ez egy rendkívül fontos kérdés. Ugyancsak sikerült elfogadtatni, és megint csak a szavazásnál szeretnénk, hogyha ez bekerülne az alkotmánymódosítás szövegébe, hogy a felelősségre vonás az Alkotmánybíróság előtt történjen, és az Alkotmánybíróság a tisztségétől is megfoszthassa a köztársasági elnököt. Ugyancsak úgy gondolom, különösen a kkor, amikor az Alkotmánybíróság tagjait rövidesen meg kell választanunk, fontos, elkerülendő a korábbi problémákat, hogy elfogadásra került, hogy paritásos jelölőbizottság tegyen az alkotmánybírákra javaslatot. Az Állami Számvevőszék esetében egy kompromi sszumot kötöttünk az előterjesztőkkel, a részletes, Állami Számvevőszékre vonatkozó módosító indítványt az előterjesztő visszavonta, elfogadván, hogy az Állami Számvevőszék vezető tisztségviselőit kétharmados többséggel válassza meg a Parlament, illetőleg, hogy a törvény - az Állami Számvevőszékről, működéséről szóló törvény - elfogadásához is kétharmados többség kelljen. Cserébe mi visszavontuk a párttagság tilalmát az Alkotmányban rendezni kívánó javaslatunkat. Erről azonban nem mondunk le, a törvény elfo gadása vagy a törvény módosítása során ezt az elképzelésünket természetesen érvényesíteni kívánjuk. És végül különösebb vita nélkül elfogadta az alkotmányügyi bizottság, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét is kétharmados többséggel válassza meg a Parlament.
