Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 10. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 9. napja - Az 1990. évi pénzügyi egyensúly javításáról szóló javaslatok vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
521 Összefoglalóan: továbbgyűrűző hatásában beláthatatlan, mérhetetlen inflatorikus hatása lesz ennek. Ennek következtében a magam részéről ezeket a pontokat nem tudom elfogadni a programból. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (S zűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Pintér József képviselő, Független Kisgazdapárt. Átadom a szót. Felszólaló: Pintér József (FKgP) PINTÉR JÓZSEF (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor az okos, előrelátó há ziasszony nekiáll főzni, előtte benéz az éléskamrába, hogy ott mit talál, hogy be tudja fejezni a főzést. Hát ez a Kormány is ezt tette. Mielőtt működését megkezdte, benézett az éléskamrába, hogy ott mit talál. Hát ezt találta, amiről itt szó van. A költsé gvetés hiányát találta. Miután előttem felszólaló igen tisztelt képviselőtársam, Békesi László volt pénzügyminiszter nagyszerűen elsorolta azokat a közgazdasági érveket, amelyekkel ő az ellenkezőjét vélte elérni, mint amit a Kormány tett; és főleg három kö zgazdasági teóriát, tényt állapított meg abban a vonatkozásban, ami előidézi a költségvetés hiányát; én még hadd tegyek hozzá azért valamennyit okulásul. Kezemben van az 1990es évi állami költségvetés, amely a múlt évi Magyar Közlöny 98as számában jelent meg, és a bevételi és a kiadási oldalak mellé, a fejezetek mellé beírtam az 1989es évi tényszámokat. Azért tudniillik, hogy össze tudjuk hasonlítani, hogy 1989hez viszonyítva hogy alakulnak a bevételi csoportok, és az 1989es tényszámokhoz viszonyitva h ogy alakulnak a kiadási csoportok. Hát a következő: Az első bevételi fejezet a gazdálkodó szervek befizetései. Volt 1989ben tényszám 224 milliárd. Megterveztek 273 milliárdot, 50 milliárddal többet – és ez 120 százalék, az egész állami költségvetésnek, az 598 milliárdnak közel a 10 százaléka! A második a fogyasztáshoz kapcsolt adók. Tényszám volt 1989ben 230 milliárd, most terveztek 252 milliárdot – 22 milliárddal többet, ami 9 százalékos felfutás. A többi kisebb összeg, nem mondanám, mert jellemző, nagy eltérés nincs. Mondom a kiadási oldalt. Az első kiadási tétel a gazdálkodó szervezetek támogatása. Volt 27 milliárd a vállalatok támogatására 1989ben, lecsökkentették 19 milliárdra, 8 milliárddal kevesebbre: tudniillik nem történt semmi a gazdaságban, a p apír elbírja. A következő a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok exporttámogatása: volt 22 milliárd, lecsökkentették 17 milliárdra. A többi hasonlóan kisebb jelentőségű csökkenés. Ugyanakkor a központi költségvetési szervek támogatására – államigazg atás, minisztériumok – a 134 milliárd tényszámmal szemben terveztek 182 milliárdot: 52 milliárddal többet, ami 130 százalék. A tanácsok támogatásánál csökkentettek 11 milliárdot. Tudjuk, hogy az előző évi, az 1989es évi állami költségvetés 54 milliárd for int hiányt takart, mutatott. Azt jelentette, hogy a kiadási oldal ennyivel volt magasabb. Most 10 milliárd alá kellett szorítani ezt az állami költségvetést. Nekem nincsenek információim, csak a számviteli gyakorlatomból ismerően sejtem, hogy egyrészt a be vételek túlzott emelése, másrészt a kiadások vártnál alacsonyabb tervezése – ami egyébként sem valósul meg – idézte elő, hogy időarányosan félévkor nem négymilliárd hiányról van szó, hanem 20 milliárdról. A másik információ, ami az én "szemüvegem" szerint alapvetően befolyásolja az 1990es évi költségvetésnek a végrehajtását. Én 160 mérlegbeszámolót csináltam az elmúlt 40 év alatt, kb. 4 ezer
