Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 10. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 9. napja - Az 1990. évi pénzügyi egyensúly javításáról szóló javaslatok vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
519 hányadát fedezi csak, és ezért indokolt, hogy a nyugdíjjal azonos mértékű emelés t örténjen a családi pótlék vonatkozásában is. Még egy dolog: hogy a bevételi források között az alkoholáremelés is szerepel, amivel messzemenően egyetértek. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra – úgy is, mint 20 év óta alkohológiával foglalkozó orvo s, hogy a tapasztalatok szerint az alkoholáremelés legalábbis az első hónapokban, vagy az első félesztendőben nem szokott bevételi többletet eredményezni. Vagy a fogyasztás mértéke csökken átmenetileg, vagy az alkoholfogyasztók a fogyasztás struktúráját változtatják meg, tehát eltolódik a fogyasztás olyan alkoholfajták irányába, amelyekben ugyanazt az alkoholmennyiséget olcsóbban magukhoz vehetik. Végezetül jogos a kérdés, amelyet már expozéjában is feltett a pénzügyminiszter úr: hogy bizonyára hangzanak majd el itt javaslatok, de nevezzünk meg hozzá forrást is. Én csatlakozom ahhoz a forráshoz, és nem azt gondolom, hogy az alkoholból ezt fedezni lehet, hanem a társadalombiztosítási kintlévőségekből javaslom fedezni azokat a forrásokat, ezek behajtásából, amelyekből az általam előadott és szükségesnek vélt szociális ellentételezéseket fedezni lehetne. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Lotz Károly képviselő, SZDSZ. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Lotz Károly (SZ DSZ) LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az intézkedési javaslatok 3., 12. és 13. pontjához szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Szűcs képviselőtársam az imént említette, hogy a gazdasági bizottság az indoklásával a 3as ponttal és fel tehetően a 12es ponttal nem ért egyet, mivel úgy tűnik, mintha az állam kivonulna a műszaki fejlesztés és a kutatás területéről. Én idézek két mondatot: "A műszaki fejlesztés elsődlegesen vállalkozási kategória, e területen az állam központi szerepvállalá sának csökkennie kell, ehhez igazodóan 2 milliárd forintot indokolt átcsoportosítani a költségvetésbe." Vagy a másik: "Saját célra végzett kutatásikísérletifejlesztési tevékenység közvetlen K+F ráfordításai 10 százalékának megfelelő adókedvezmény megszün tetését javasoljuk." Megmondom őszintén, hogy nem tudom ezt másképp értelmezni: hogy nemcsak a látszat, hogy kivonul, hanem valóságban kivonul az állam, vagy legalábbis erősen szűkiti ezeket a ráfordításokat. Minden gazdaságnak talpköve az, hogy új terméke ket támogasson, az új termékek megjelenjenek és profitábilissá váljanak. Tévedés, óriási tévedés az. A világ fejlett részeiben éppen ellentétes tendencia tapasztalható. A bevezetés időszakában jelentős és növekvő állami szerepvállalás van ezen a területen. Az Egyesült Államokban az új termékek bevezetésénél 50 százalék körül van az állami részesedés. Japán gépkocsiiparát, számítógépiparát, biotechnológiáját több mint 50 százalékos állami hozzájárulással alakította ki. Az NSZKban az átlagos állami kutatásf ejlesztési hozzájárulás 35 százalék körül van. Nem is beszélek a "tigris"államokról, amelyek úgy nőttek fel szinte egyik napról a másikra, hogy óriási állami támogatás volt – szigorúan abban az időszakban, amikor a bevezetés történt. Mit jelent az, hogy b evezetési időszak? Ez a legkülönbözőbb. A gyógyszergyártásban általában 68 év, az elektronikában 3 év, a gépiparban 24 év között van az az időszak, amelyet bevezetési időszaknak tekintenek. Ebben az időszakban tehát nélkülözhetetlen a támogatás, ebben az időszakban sehol a világ fejlett országaiban – de különösen ott, ahol fejleszteni akarnak – , nem piaci kategória. Szó sincs arról, hogy ez vállalati, illetve piaci kategória! Ezután jön a profittermelésnek, a termőre fordulásnak az ideje, amikor az állam valóban már kivonul a támogatásból, sőt többszörösen visszanyeri azt, amit befektetett ebbe! Egy negatív piaci helyzetben – abban, amiben jelen pillanatban vagyunk – ezt a tevékenységet éppen támogatni kell, nem pedig kivonulni ezekből a tevékenységekből.
