Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓNYA IMRE, DR. (MDF)
457 nálunk, és azt eldönteni, hogy mi az, ami részletszabály, jelentéktelen,és mi az, ami kétharmados jellegű és kétharmados törvénybe való szabály, ezt csak a vita lezárásakor lehet megt enni. Ezért a javaslatom az volna – annak ismételt leszögezésével, hogy a törvény nagy részét kétharmados többségbe tartozónak tekintjük – , van olyan véleményünk, hogy több tekintetben ez a törvény nem meríti ki azokat a törvényhozási tárgyakat, amelyeket kétharmados szabályként kell elfogadnunk. Javaslatom az volna, hogy térjünk vissza a tárgyi vitához és ne ezzel a meddő problémával foglalkozzunk, hanem azzal, hogy tárgyilag milyenek legyenek az önkormányzatok. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy raga szkodunk ahhoz, hogy valamennyi lényeges kérdés kétharmados többségbe kerüljön. (SZDSZ padsoraiban taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Orbán Viktor képviselőtársunknak. Felszólaló: Dr. Orbán Viktor (FIDESZ) ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Tis ztelettel megköszönöm Kónya Imre válaszát, de ismételten még egy kérdést fel kell tennem. Mondom, csak azért kényszerülök ilyen kérdésfeltevésekre, mert a benyújtott helyesbítésben nem szerepel indoklás. Szeretném megkérdezni, hogy amit elmondtak, abból az következike, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyekben nem rendelkezik az előttünk beterjesztett törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról, ellenben a törvény kimondja, hogy majd később külön törvény rendelkezik róluk, azokra nézve vajon milyen elfogadá si arány szükséges. Azt jelentie ez, hogy az összes csatlakozó törvényhez egyszerű szavazati arány szükséges, míg ehhez a szöveghez kétharmados, vagy ennek Tölgyessy Péter által elmondott – általam nem egészen értett – meghatározható és megfogható fontosa bb részéhez kétharmados. Példaként mondom a X. fejezetet, ahol nem azokkal a szakaszokkal és nem is olyan típusúakkal találkozunk, mint amit Salamon László képviselőtársunk elmondott, mert azzal egyetértek: az általa idézett szakaszok valóban nem valók egy ilyen törvénybe és semmi szükséges hogy kétharmados arányban fogadjuk el őket. Ha azonban a X. fejezetet fellapozzuk, a 90. § (1) bekezdésében a következőt találjuk: "Az Országgyűlés törvényben szabályozza az önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat át és hatáskörét, kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének és gazdálkodásának alapvető szabályait." Ezek mind olyan kérdések, amelyekkel a törvény nem foglalkozik, ellenben kétharmados elfogadásúak lennének, kétharmados elfogadá suk lenne szükséges, konszenzusra van szükség ezekben a kérdésekben az ellenzék és a kormánytöbbség között, mert valójában ezek adják a legfontosabb kérdéseit az önkormányzati törvénynek. És ha elfogadom Salamon képviselőtársam értelmezését, ez azt jelente né, hogy ezeket a törvényeket, később beterjesztett törvényeket egyszerű többséggel kellene elfogadnunk, ezek adják ennek a törvénynek is a lényegét, csak sajnálatos módon éppen ezek nincsenek benne. Ezért nem áll módunkban elfogadni a válaszát. Köszönöm s zépen. (Taps a FIDESZ padsoraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kérdezem dr. Kónya Imrét – neki tették fel a kérdést – , kíváne válaszolni? Felszólaló: Dr. Kónya Imre (MDF) KÓNYA IMRE, DR. (MDF) Igen. Annyit szeretnék mondani Orbá n Viktornak: az természetesen megítélés kérdése – és különböző megítélések lehetnek – , hogy mik tekinthetők legalapvetőbb kérdésnek az önkormányzatok szervezetével és működésével kapcsolatban, és mi nem tartozik ebbe a kategóriába. Én azt hiszem, hogy köze lebb jutnánk a kérdés megoldásához, ha nem a kétharmados, illetve egyszerű többségről vitatkoznánk, hanem úgy próbálnánk konszenzust elérni, hogy valóban őszinte
