Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (SZDSZ)
446 Ehhez kapcsolódik véleményem szerint az, hogy a törvényjavaslat kidolgozása kapcsán módot kellett volna találni egyes speciális szakigazgatási funkciókhoz kapcsolódó szervezeti és irányítási problémák megoldására. Ez alatt a jelenlegi szakigazgatási intézmények: földhivatalok, KÖJÁL, tűzvédelmi szervek stb. helyzetének, jogkörének legalább koncepcionális sz intű megoldási elképzelésére gondolok. E jelentős számú, helyben keletkező közügy intézésének telepítését egy megváltozott közigazgatási struktúrában indokolt újra átgondolni, ezért is mindenképpen szükség lett volna az önkormányzatiság alaptörvényéhez ill eszthetően tárgyalni. A törvényjavaslat számos tekintetben bizonytalanságot és kétségeket hagy további fontos szervezeti és személyi pozíciók elhatárolásánál.A polgármester a törvényjavaslat szerint államigazgatási hatósági hatáskörök általános címzettje l ehet. A képviselet első számú vezetőjeként és egyben első számú irányítójaként főnöke az önkormányzati hivatal egységesen kezelendő apparátusának is. A törvényjavaslat azonban feltűnően gyengíti a legfontosabb hivatásszerű köztisztviselő, a jegyző pozíció ját. A hatósági tevékenység végzése a lakosság államigazgatási ügyeinek intézésére egy szakmailag felkészült, a vezetésre is alkalmas szakembert feltételez az önkormányzatnál is, aki a polgármester személyének változásától függetlenül a hivatalnál a folyam atosságot és a stabilitást képezi. Ez ennyiben garanciális kérdés is. A törvényjavaslat 7.§a 1. bekezdése szerint a képviselőtestület hivatala, ügyintézője részére törvény állapíthat meg hatósági hatáskört, de ezt a lehetőséget szűkkeblűen nem említi a je gyző esetében, aki mégiscsak a hivatal szakmai vezetője. Ugyanígy nincs lehetőség önálló jogkör telepítésére a törvény szerint a körjegyzők esetében sem. A magyar közigazgatásban már 1871től fontosnak tartották a szakképzettséghez kötött hivatásszerű közt isztséget. A polgármester és a jegyző viszonyára nézve zavarokat okozhat a 37.§ 3. bekezdésében megfogalmazott jelzési, észrevételezési kötelezettség, amely kötelezi a jegyzőt a képviselőtestület, a bizottságok, a polgármester esetleges törvénysértő döntés ei kapcsán. A tervezet nem rendezi azt az esetet, hogy ha a jegyző a bizottság vagy a polgármester jogszabálysértő döntéseivel kapcsolatban tett eredménytelen jelzést. A szövegrész értelmezéséből és a főispánnal kapcsolatos rendelkezésekből az következik, hogy a törvény csak azt a problémát kívánja szabályozni, ha a képviselőtestület hoz jogszabálysértő döntést, tudniillik ilyenkor észrevételét a képviselői testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolnia. A javaslat végrehajtásához kapcsolódóan több személyze tpolitikai és munkajogi kérdésben nyilvánvalóan egyértelmű szabályozásra lett volna szükség. A zárórendelkezések 101. § 2. bekezdése erőteljesen átnyúl a hatályos munkajogi szabályokon, mivel a tanácstestületek által határozott időre kinevezett vbtitkárok munkaviszonyát – kvázi – határozott idejűvé teszi azzal, hogy kimondja: munkaviszonyuk a jegyző kinevezéséig tart. Nem rendelkezik azonban a felmondási időről vagy az esetleges elhelyezkedési támogatásról, nincs rendelkezés a szakigazgatási tevékenységet ellátó szervezet személyi állományának sorsáról sem. Tisztázandó, hogy rájuk vonatkozóan új szabályok leszneke, vagy a ma hatályos munkajogi jogszabályok kerülnek alkalmazásra. A hatósági igazgatási társulást a javaslat indokolása szerint speciális és ala pos szaktudást feltételező ügyintézésre hoznak létre megállapodás útján a képviselőtestületek. A 43.§ 2.bekezdése taxatív felsorolását adja a megállapodás tartalmi elemeinek. A javaslat alapján a főispán megtagadhatja az ellenjegyzést a megállapodástól, ha az jogszabálysértő. Kérdéses, hogy efféle kimerítő taxáció betartásával milyen jogszabálysértést lehet elkövetni a megállapodásban?
