Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző: - ELNÖK (Szabad György): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
45 ELNÖK (Szűrö s Mátyás) : Bocsánat! Bocsánat, egy pillanat! Van egy rövid bejelentés. HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző: Elnézést kérek. Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti képviselőcsoportja most a szünetben a 3738as teremben a főemeleten tart képvisel ői csoportgyűlést; a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja pedig a felsőházi teremben, most, a szünet kezdetén tartja ülését. - Köszönöm. (Szünet: 15.42 órától 16.20 óráig. Az elnöki széket dr. Szabad György foglalja el.) ELNÖK (Szabad György) : (Cse nget.) Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem foglaljanak helyet az ülésteremben! (Csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk az alkotmánymódosítás részletes vitáját. Két körülményre szeretném felhívni a figyelmet. Igen sok képviselőtársunk kért szót. A mon itor alig győzi számon tartani őket, állandóan mozog és új és új névsorokat ad. A vita folytatása során kérek mindenkit, aki úgy gondolja, hogy ismétlés jellegű lenne, amit mond, hogy fontolja meg, fenntartjae felszólalási igényét. A másik, hogy amennyibe n ma szavazáshoz jutnánk el, határozatképességünk forog kockán, ha a tisztelt képviselőtársak nem tartózkodnak az ülésteremben, illetve ha idő előtt eltávoznának. Köszönöm szépen. Szólásra következik Szájer József, a FIDESZ részéről. Felszólaló: Dr. Szájer József (FIDESZ) SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök, hogy szót kaptam, mielőtt Torgyán József képviselőtársam felállna és a szokásos szavakkal arra kérné az Elnök Urat, hogy az érvek, az Orbán Viktor által is emlegetett érvek fogyt ával már semmi újat nem tudunk mondani, és ezért zárjuk be a vitát. (Derültség.) Két megoldatlan kérdés miatt kértem szót az alkotmánymódosítás mostani részletes vitájában, És nem is venném igénybe a törvényalkotás most még egy aláírásgyűjtési kampánnyal is versenyt futtatott ténykedésének oly drága idejét, ha nem háborgatná lelkiismeretemet mind a két téma. Az első a már többször is emlegetett földkérdés, a másik pedig a Habeas Corpus, az őrizetbe vétellel kapcsolatos jogok. Torgyán József képviselőtársam által emlegetett javaslatomat, hogy a földtörvény elfogadásához kétharmados többségre legyen szükség, a bizottság elvetette, nem támogatta. Hozzá kell tennem, hogy azt a részét, amelyet Torgyán József megidézett, vagyis hogy a Magyar Köztársaság támogatja a tulajdonhoz való jogot, éppen a bizottságban az ő érvei hatására vontam vissza. Ő ugyanis úgy érvelt, hogy azt mondotta, hogy ebben az esetben a balalajkához való tulajdonjogot is külön meg kellene említenie az Alkotmánynak. Úgyhogy akkor még másfajta é rvelési stratégiát alkalmazott, akkor még nem félrevezetésnek tekintette ezt a mondatomat. Én mindenesetre visszavontam, és valóban annak tartalmi részére koncentráltam, vagyis hogy kétharmados törvénnyel lehessen elfogadni magát a földtörvényt. Nem hatott meg igazán az az érv, ami az előbbiekben elhangzott, hogy azért ne fogadjuk el ezt a módosító javaslatot, mert ezzel a kisgazdáknak a helyzetét megnehezítjük. Ennél jóval keményebb és más jellegű érveim is vannak. Miről is van szó, amikor a földről beszél ünk? És hogy idézzek a kérdésben klasszikusnak tekinthető személyt: "A nemzeti vagyonnak egy olyan részéről, amely az elképzelhető legnagyobb vagyon, maga az élet, a termőföld." (Taps középen. Derültség.) "…a termőföld tulajdonjoga, amely tulajdonképpen az országnak az életet és az anyagi létet adta. Igen tisztelt képviselőtársaim! Miért
