Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DR: HORVÁTH JÓZSEF jegyző:
44 Tisztelt Képviselőtársak! Az állampolgár szabad akaratán múlik az, hogy óhajte élni ezzel a jogával, és óhajte rendszeresen testedzést folytatni, de az államnak, a Kormánynak viszont kötelessége biztosítani mindazokat a feltételeket, amivel ezeket elő tudja segíteni. Ha azt hangoztatjuk, hogy ép testben ép lélek, akkor ennek a feltételeit meg kell teremteni minden olyan kormány számára, amelyik komolyan fontosnak tartja az állampolgárok egészségét. Nagyon szép, hogy a Kormány ezt fontosnak tartja, és h ogy fontosnak tarja azt, hogy ez egészségügyi intézményeket, az orvosi ellátást, azok működését megszervezze, sőt megreformálja, de én azt hiszem, hogy ennél fontosabb és olcsóbb is, hogy ha megelőzzük a megbetegedéseket, mintha utólag javítjuk azokat. Min dezekkel a gondolatokkal kívántam hozzájárulni ehhez a módosító indítványhoz, s a magam részéről támogatom és elfogadásra javaslom. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Soron kívül kért szót dr. Orbán Viktor képviselő. Á tadom a szót. Felszólaló: Dr. Orbán Viktor (FIDESZ) ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Tisztelt Ház! Nem soron kívül kérek szót, hanem az ilyen vitában minden képviselőt megillető kétperces hozzászólásomat szeretném elmondani. Először is szeretném elmondani: a ma gam részéről én nem merek olyan hangot megütni, amilyet Torgyán József ütött mag, abban az esetbe, hogyha egy alkotmánymódosítási vita folyik, mert úgy gondolom, hogy elég nagy a tét ahhoz, hogy komoly szakmai érvek ütközzenek meg egymással, ne pedig vicce k. (Taps a baloldalon.) Éppen ezért a hozzászólásom sem arra épül hogy olyasmiket mondjak Torgyán Józsefnek például, hogy megítélésem szerint utoljára - mondjuk - Csák Máténak voltak parasztjai, és Torgyán Józsefnek legfeljebb polgártársai lehetnek, de ezt most hagyjuk. (Taps a bal oldalon.) Mindössze azért kértem szót, mert szeretném az Önök figyelmét felhívni arra, hogy bár egy lendületes hozzászólást hallhattunk, amely az én indítványom ellen szólt, de valójában egyetlen alkotmányjogi érvet sem tartalmaz ott. Az előző hozzászólásban, amelyet Torgyán József tett meg, egyetlen alkotmányjogi érv sem hangzott el az én indítványommal szemben, és egyetlen egy érv sem a konstruktív bizalmatlansági indítvány mellett. Egyetlen megjegyzést leszámítva, ami arról szól t, hogy rombolni könnyű, építeni pedig nehéz, ezért pedig konstruktív bizalmatlansági indítványra van szükség, amely látszólag vonzó logikának tűnik, de túl egyszerű ahhoz, hogy igaz legyen, amit az is alátámaszt, hogy Európában az országok, a demokráciák töredékében ismeretes ez a jogintézmény, kivételes helyeken, kivételes helyzetekben hozták meg, és nem hiszem, hogy azért, mert a francia alkotmányban nem szerepel. Pedig sorolhatnám tovább, hiszen jószerivel ebben a formában, vagy ehhez hasonló formában c sak a spanyol és az NSZK alkotmány tudhatja magáénak. Nem hiszem, hogy a többi ország alkotmánya azt segítené elő, hogy a parlamenti pártok romboljanak, ne pedig építsenek. Úgy gondolom tehát, hogy az Ön hozzászólásából - Torgyán József hozzászólásából - s zakmailag értelmezhető egyetlen mondat szakmailag nem állja meg a helyét, mert önmagában az a tény, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány az építés mellett lenne, míg a többi bizalmatlansági indítványfajta pedig ellene, az európai jogfejlődés tapas ztalatainak a tükrében nem állja meg a helyét. - Köszönöm a lehetőséget. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Félórás szünet következik. Bejelentés: Dr. Horváth József jegyző DR: HORVÁTH JÓZSEF jegyző: Elnézést, bejelenteni valóm van.
