Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Vörös Vince): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző - ELNÖK (Vörös Vince): - BÖRÖCZ ISTVÁN, DR.
423 középarányosát való sítja meg a most tárgyalandó törvényjavaslat. Álláspontom szerint tehát sem nem hiányos, sem nem túlrészletező, túlszabályozott a törvényjavaslat, hanem alapvetően tartalomban mindazt, amit egy ilyen törvénynek vállalnia kell, azt a törvényjavaslat vállalj a és képes teljesíteni is. Amit nem tartalmaz a törvényjavaslat – mint ahogy utaltam már rá – azt más törvényeknek kell szabályoznia, ezeket a szabályozásokat, rendelkezéseket nem lehet számonkérni ezen a törvényjavaslaton. Felvetődik a kérdés, hogy miért nem egy csomagban, miért nem egyszerre vagy nagyon rövid távon belül, egymás után tárgyaljuk ezeket a csatlakozó kiegészítő törvényjavaslatokat is. Tárgyalástechnikai okokon túlmenően – amelyek nyilvánvalóan jelentkeznének akkor is, ha készen lennének ezek a törvényjavaslatok – komolyabb akadály az, hogy e törvény keretei között kell eldönteni egy sor olyan kérdést, amelynek eldöntésétől függ a csatlakozó törvényi szabályozás mikéntje. Hogy csak egy példát mondjak, amíg nem dől el, hogy lesze önkormányzati megye, lesze bármilyen megye, addig egy sor ezzel összefüggő törvényt nem lehet megfogalmazni, törvényjavaslatot nem lehet elkészíteni, nyilvánvalóan nem lehet például államháztartási törvényt sem alkotni. Felmerülhet a kérdés, mi a garanciája annak, hog y e törvényjavaslat elfogadását követően kellő időben rendelkezésünkre fognak állni ezek a törvényjavaslatok, vajon a Kormány képes lesze teljesíteni azon igéretét, hogy még az ősz során az önkormányzati testületek felállásáig ezek a rendkívül fontos, az önkormányzatok működéséhez elengedhetetlenül szükséges törvényjavaslatok tárgyalásra kész állapotban legyenek. Úgy gondolom, hogy ennek komoly garanciája van, egy rendkívül egyszerű logikai garanciáról van szó. Nyilvánvalóan a Kormánynak elemi érdeke, lété rdeke az, hogy ezeket a törvényjavaslatokat megtárgyalásra alkalmas állapotban az önkormányzati törvény elfogadását, törvényerőre emelését követően elénk tegye, hiszen ha ezt nem tenné, akkor alapvetően meggátolná az önkormányzatok működését, ez pedig nyil vánvalóan a kormány bukásához vezetne. Én úgy gondolom, hogy van garancia, és bízhatunk abban, hogy a törvény elfogadását követően a kormányzat tárgyalásra kész állapotban rendelkezésre fogja bocsátani a csatlakozó törvényjavaslatokat. A törvény néhány rés zletére kitérve, alapvetően mi az önkormányzati megye koncepcióját fogadjuk el, szemben a társulásos, illetőleg közigazgatási megyével, amely változatok a törvényjavaslatban ugyan nem szerepelnek, de továbbra is vitatémát jelentenek. Úgy gondoljuk, létezik egy sor olyan megyei szintű szolgáltatás, léteznek olyan megyei intézmények, amelyeknek a fenntartása kizárólag a megyei önkormányzat működtetésén, illetve a megyei önkormányzat létezésén keresztül valósítható meg. Félelmek fogalmazódtak meg a centralizmu s veszélyével szemben, különösen a főispáni, illetve a kormánymegbízotti jogintézmény kapcsán elsősorban, hangsúlyozva azt, hogy a törvény a kormánymegbízotti kifejezést használja elsősorban, és csak zárójelben a főispáni jogintézményt. A félelmet mi, lega lábbis én személy szerint nem látom reálisnak. Ma ezzel kapcsolatban nagyon sok érv elhangzott, most csak utalnék arra, hogy a főispán vagy kormánymegbízott – mindegy, hogyan fogjuk nevezni – alapvetően a területi önkormányzatokat nem felügyeli, csak ellen őrzi, lényeges intézkedési jogköre nincs, például pénzügyekben nem is ellenőrizhet. Alternatívákat is tartalmaz a törvényjavaslat, két választási szisztémánál is döntési lehetőséget kínál fel. Én személy szerint úgy a polgármester, mint a megyei közgyűlés tagjainak megválasztásakor a közvetett választási szisztéma mellett voksolok. Egy érvet hadd hozzak fel emellett, alapvetően úgy gondolom, hogy az ellenőrizhetőség foka sokkal magasabb egy ilyen közvetett választás esetén, mint hogyha közvetlen polgármeste ri választás útján töltenénk be úgy a polgármesteri funkciót, mint a megyei közgyűlés tagjainak a tisztségét.
