Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP)
406 állampolgárok közvetlen beleszólásának lehetőségével menjen végbe, és ne valamilyen hatalmi elit diktátuma alapján. Más szakértők szerint az önkormányzati tulajdon kisebb léptékekben ugyan, de ugyanolyan személytelenné válik, mint az állami tulaj don. A koncepciókon lehet vitatkozni, a koncepciótlanságon nem! A javaslatban tükröződő koncepciótlanság pedig annál inkább meglepő, mert ha emlékezetem nem csal, akkor a Magyar Demokrata Fórum választási kampánya során igen nagy hangsúlyt fektetett a közö sségi tulajdon megteremtésére. A tulajdoni kérdésekre a részletes vitában még vissza kívánok majd térni. Most csak annyit szeretnék még megjegyezni e kérdésben, hogy a Kormánynak egyéb, már javasolt intézkedései, így például a Vagyonügynökségről szóló törv ény módosítása, a lehetséges önkormányzati vagyon szűkítésére törekszik. Ebből pedig számomra az a következtetés adódik, hogy a Kormány az önkormányzatok feletti hatalmát nemcsak jogi, de gazdasági eszközökkel is fenntartani kívánja. Visszakanyarodva felsz ólalásom kiinduló pontjához: a szabad demokraták megértik, hogy ebben a nehéz helyzetben nem lehetett, vagy nem tudott ez a Kormány egy jó és véglegesnek minősíthető önkormányzati törvényt előterjeszteni. Azt is tudjuk, hogy a helyhatósági választásokra fe ltétlenül szükség van. Ezért a szabad demokraták képviselőcsoportja – átérezve a konstruktív ellenzék felelősségét – három módon kívánja elősegíteni a valódi önkormányzatok létrejöttét. Előterjesztünk egy teljesen új törvényjavaslatot (taps) , olyan törvén yjavaslatot, amely koncepciójában és logikájában alkalmas a tényleges önkormányzatiság megszületésére. (Zaj.) Másodszor: benyújtunk egy olyan módosítási javaslatsort, amely a Kormány javaslatából kiszűri a centralizációt lehetővé tevő elemeket. Harmadszor: felkészülve arra a nem várt dologra is, hogy az előbbi javaslatainkat a tisztelt képviselőtársak nem fogadják el, kísérletet teszünk arra, hogy módosító indítványainkkal a Kormány által beterjesztett javaslatot jobbítsuk egy kicsit, amenynyire ezt még lehet! (Derültség és zaj.) A Kormány által előterjesztett törvényjavaslatot azonban csak akkor tekintjük tárgyalási alapnak, ha annak címét megváltoztatjuk. Ha annak címe úgy fog hangozni, hogy "Átmeneti rendelkezések a helyi önkormányzatok kialakí tására." Ez a cím szerintünk nemcsak arra jó, hogy magyarázatot adjon arra, hogy a Kormány miért menti át a tanácsrendszert, hogyan menti át a tanácsrendszer elemeit, de reméljük, hogy arra is jó lesz, hogy a Kormány legalább ebben az egy kérdésben ne hely ben toporogjon, hanem lépésváltásra kényszerüljön! (Nagy taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Kóródi Mária képviselőtársunk felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Általánosságban szeretném megjegyezni, hogy nagyon kérek mindenkit: az elmélyült és sokol dalú vita során messzemenően ragaszkodjék akár felszólalóként, akár hallgatóként a parlamentáris szabályokhoz, magatartáshoz. Nem tartom ilyennek, ha bármelyikünk javaslatát szemforgatónak minősítjük. Köszönöm szépen. (Zaj.) Tisztelt Országgyűlés! Következ ő felszólalónk Mizsei Béla, a Független Kisgazdapárt tagja. Felszólaló: Dr. Mizsei Béla (FKgP) MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány észrevételt szeretnék elmondani a főispáni intézménnyel kapcsolatban. A főispán jogintézménye nem értékelhető pusztán a törvényjavaslat 96. és 98. szakaszai alapján. A törvényjavaslat logikáját és összefüggéseit szükséges elemezni ahhoz, hogy a jogintézmény valóságos tartalma minősíthető legyen. Valószínűsíthető, hogy a zavart maga a főispáni elnevezé s és az ehhez tapadó, felhangokkal járó asszociáció okozta. A főispán a Horthyközigazgatásban politikai jellegű, jelentékeny hatalommal
