Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP)
407 bíró kormányhivatalnok volt. Jogkörébe tartozott az önkormányzatok feletti ellenőrzés, a felügyelet, de rendelkezett kö zigazgatási típusú hatáskörökkel is. A mai törvényjavaslatban szereplő főispán nem a korábbi, némileg rekvizitumnak is mondható intézmény utánzását, változatlan tartalommal történő visszahozatalát jelenti. A törvényjavaslat szerinti főispán nem politikus, illetőleg csak annyiban, hogy a kormánypárt által a végrehajtó hatalom élére került miniszterelnök által kinevezett tisztségviselő. Ez a főispán tehát közigazgatási szakember, akinek a hatáskörét a törvényjavaslat, összevetve néhány más rendelkezéssel is, meglehetősen szűk körre vonatkoztatva állapítja meg. Hadd jegyezzem meg itt mellékesen, hogy az ügyészség nem közigazgatási szakemberekből, hanem bírósági, illetve bíráskodásra, illetve ügyészségre képzett emberekből áll, és nem közigazgatási képzettségűek . A főispán ellátja a helyi kormányzatok törvényességi ellenőrzését, a javaslat nem törvényességi felügyeletről szól, hiszen ez magában foglalná az intézkedési jogot is. A főispánnak pedig intézkedési joga nincs. Ez egyértelműen kiderül a javaslat további szabályaiból. Ezek például: a helyi önkormányzat döntését arra jogosult más állami szerv csak jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. Az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetőleg a b íróság védi. De legfőképpen a főispán a törvényességi ellenőrzés körében felhívja a képviselőtestületet a törvénysértés megszüntetésére, ha pedig az nem intézkedett, a főispán kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet fel ülvizsgálatát és megsemmisítését, a törvénysértő határozat, belső szabályzat és egyéb döntés bírósági felülvizsgálatát. A fentiekből kitűnik, hogy a főispán hatásköre kevesebb, mint a tanácstörvény szerinti megyei vb, vagy vbtitkári jogkör, hiszen a törvé nyességi felügyelet körében a megyei vb megsemmisíthette a helyi tanács és a vb jogszabálysértő rendelkezéseit, a szakigazgatást érintően pedig a vbtitkár felfüggesztési jogkörrel rendelkezett. Én nem tudom, hogy ez milyen hatással volt a társadalomra. Tu dniillik én nem voltam se vbtitkár, se vbtanácselnök, úgyhogy ezért nem tudok ezekbe az útvesztőkbe beletekinteni, én csak azt tudom, hogy ismerem a régi magyar közigazgatást, és ismerem azt az állapotot, amikor esetleg a kommunista párt, és általában a szélső baloldal kivételével a magyar társadalom a főispán intézményét nagyon is elfogadta és tiszteletben tartotta. A főispán a jogszabályban megállapított ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorol – vízügyi, közlekedési, útügyi hatáskörök, ritkán előfor duló, speciális szakértelmet igénylő ügyek ezek – , és elbírálja a hatáskörébe tartozó jogorvoslatokat államigazgatási hatósági ügyben. Az önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenlőek – mondja a törvény 4. §a. Az említett hatósági j ogkör, illetőleg jogorvoslati hatáskörgyakorlás nem sérti ezt az elvet. Első fokon kis számban gyakoroltak megyei szakigazgatási szervek eddig is hatósági jogköröket, például néhány vízügyi, közlekedési említhetők ez ügyben, amelyek ritkán előfordulók és speciális szakértelmet igénylők voltak. A főispán jogorvoslati hatásköre csak hatósági ügyekre terjed ki, amelyekben első fokon a polgármester járt el, nem pedig az önkormányzati ügyekre. A képviselőtestület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek ugyanis helye nincs. Az önkormányzati jogkörben hozott polgármesteri vagy bizottsági hatósági határozat ellen kizárólag a képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani. Az itt említett főispáni hatáskörök tehát nem csorbítják az ö nkormányzatok döntési lehetőségeit. A főispán ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási feladatokat. Itt speciális teendőkről van szó: katasztrófaelhárítás, földrengés esetében, honvédelmi igazgatás, polgári védelem stb. Az ilyen típusú, jellegükből eredően ritkán előforduló ügyek regionális vezénylést és általában késedelem nélküli, gyors beavatkozást igényelnek.
