Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
41 programjáról is döntenünk kell ! Ezt a jogi problémát én kifejtettem az alkotmányügyi bizottság ülésén is, ahol azt a választ kaptam, hogy ez a probléma nem létezik - és most erről szeretnék beszélni. Úgy gondolom, igen súlyos alkotmányjogi kérdésről van itt szó. Létezike ez a jogi probléma vagy nem? Ott az MDF és az SZDSZ képviselője egybehangzóan fejtette ki, hogy a jogi probléma azért nem létezik, mert azáltal, hogy meghonosítjuk Magyarországon a konstruktív bizalmatlansági indítvány jogintézményét, valójában a miniszterelnöknek két különbözd választási módját jelöljük k i. Az egyik esetben, amikor egy általános választás után a Parlament megválasztja a miniszterelnököt, akkor szükség van a program ismeretére; amikor azonban bizalmatlansági indítványról van szó, abban az esetben nincs is szükség arra, hogy a Parlament a le endő miniszterelnök programját ismerje, mert ez egy más megválasztási módja a miniszterelnöknek. Ez tehát magyarul azt jelenti, ha elfogadjuk a konstruktív bizalmatlansági indítványt, akkor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a miniszterelnököt úgy fogjuk me gválasztani, hogy előtte nem ismerjük a programját! Egy olyan Parlament, amelynek meghatározó és nagy pártjain belül van hajlama arra, hogy kétpárti megállapodásokat kössenek, ilyen körülmények között meglehetősen nagy veszélyeket rejt magában! Kérem, gond olkodjanak el azon, hogy valamikor még a parlamenti ülésszak megkezdése előtt - a választások utáni első vagy második ülés valamelyikén - hoztunk egy olyan alkotmánymódosító törvényt, amely arról szólt, hogy a minisztereket többé nem a Parlament fogja megv álasztani, hanem a miniszterelnök fogja maga mellé emelni. Ezért azonban, ha úgy tetszik, cserébe, azt kapta a Parlament, hogy a miniszterelnök megbízásáról és programjának elfogadásáról egyszerre dönt; ha úgy tetszik, ez egyfajta kompenzálás volt azért cs erébe, hogy elvesztettük vagy hozzájárultunk ahhoz, hogy azt a jogot, hogy a minisztereket mi válasszuk ki, átadtuk a miniszterelnöknek. Ezért valamiféle garanciaként kaptuk - az én megítélésem szerint legalábbis - cserébe a Kormány és a Parlament közötti alkotmányjogi egyensúly érdekében azt a lehetőséget, hogy a programot mindenkor megnézhessük és a programról is vitázhassunk itt a Parlamentben. Egy konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén az fog bekövetkezni, hogy a két nagy párt megállapodik - vagy még több párt megállapodik ; megvonják a bizalmat az egyik miniszterelnöktől, helyébe ültetik a másikat, és itt a Parlamentben nem lesz lehetőség arra - alkotmányjogi lehetőségünk arra , hogy megkérdezzük a miniszterelnököt a programjáról, s programjának ismeretét támasszuk előfeltételül a neki megszavazandó bizalom esetében. Úgy gondolom, ez igen súlyos gyengülését jelenti a most működő magyar Parlamentnek; fölborítja a Kormány és a Parlament között most létező alkotmányjogi egyensúlyt, ezért szakmai szem pontból kifejezetten aggályosnak ítéljük a jogintézményt. Ezért én a magam részéről nem az ellenzékhez, nem a kormánytöbbség képviselőihez és nem is a függetlenekhez akarok fordulni, amikor azt kérem, hogy támogassák az indítványomat, hanem minden olyan ho natyához szeretnék fordulni, aki értelmét látja annak, hogy csak azután adja meg a bizalmát bármely miniszterelnöknek, ha tudja, pontosan mi a programja és tudja, mit akar kezdeni a miniszterelnök azzal a felelősséggel és bizalommal, ami a mi szavazatainkb ól, a mi voksainkból fog majd származni. Ezért nagyon kérek mindenkit, hogy ha teheti, akkor a 97es szám alatt benyújtott módosító indítványomat - ha eljön az ideje - támogassa! Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Soron kívül kér szó t dr. Torgyán József képviselő. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Torgyán Józse (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor kézhez kaptam Szájer József képviselőtársunk 85ös számú módosító indítványát és elolvastam annak első m ondatát - meglepődtem. Ugyanis az azt tartalmazza: "A Magyar Köztársaság biztosítja a földtulajdon jogát." Arra gondoltam ugyanis, hogy