Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - GERBOVITS JENŐ (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
40 A történelmi hűség kedvéért hozzá kell tenni, hogy egyik fejezetet az egyik párt, az Allianza Popular nem írta alá, de valójában az 8 lehetősége is megvolt, hogy részt vegyen az ilyenfajta megállapodás k ialakításában. Nem szükséges talán második pontban beszélni az akkori paktum szerkezetéről sem. Három részből állt - gazdasági kérdésekkel, valójában a spanyol gazdaság szanálásával foglalkozott. Ilyen módon valójában az akkori spanyol ellenzék felelősségb e történő bevonásáról szólt, nem pedig a kormány irányába történő felelősségáthárítást, a felelősség világos megalapozását szolgálta. Pontosan ellentétes irányú politikai mozgást szentesített, mint amit az előttünk fekvő alkotmánymódosítás kíván megvalósí tani. Harmadszor: azok a fejezetei, amelyek alkotmányjogi részletet érintettek, egyáltalán nem tartalmaztak olyanfajta kidolgozottságot, jogszabályszövegeket ami az MDF-SZDSZ által kötött paktumban fellelhető, és bekerült ide elénk alkotmánymódosítás form ájában. Ott, ahol konkrét törvényszövegről volt szó, azok általában a szabadságjogokat sértő brutális jogintézmények megszüntetéséről szóltak, a Büntető Törvénykönyv bizonyos paragrafusainak eltörlése stb. Úgy gondolom tehát, megint egy olyan érvet hoztak fel az általános vitában a konstruktív bizalmatlansági indítvány magyarországi meghonosítása mellett, amely alapvetően egy teljesen más történelmi helyzetből és teljesen más jogintézményből merít. Azt gondolom, ez az analógia nem érv a konstruktív bizalmat lansági indítvány magyarországi meghonosítása mellett! Ezek után hadd tekintsem át néhány mondatban, hogy melyek voltak a legfontosabb érvek, amelyek a konstruktív bizalmatlansági indítvány mellett, illetve az indítványommal szemben elhangzottak. Megpróbál ok szó szerint is idézni ezek közül. Először is olyasmi hangzott el például, hogy egy szokásos bizalmatlansági indítvány esetében hátrányos lenne, ha ügyvezető kormány működne egy hónapig, amíg az új miniszterelnököt meg nem választják. Azért lenne hátrány os - és most idézem a hozzászólót , mert "nem felel meg a követelményeknek". Ez egy olyan érv, amivel én most itt nem óhajtok vitatkozni, mert nem lehet! Úgy gondolom, azokkal az érvekkel sem lehet nagyon sok mindent kezdeni, amelyek úgy szóltak - ismét i dézem az egyik honatyát , hogy "nem látok különbséget a két bizalmatlansági indítvány között". Úgy gondolom, hogy ez önmagában csekély érv egy Magyarországon és a magyar jogrendben eddig ismeretlen jogintézmény meghonosítása mellett. Abban az esetben, ha nincs különbség a kettő között - amivel nem értek egyet egyébiránt , akkor nem értem, miért volna szükség egy új bevezetésére, egy eddig a Magyarországon ismertektől eltérő bevezetésére. Ez tehát egy olyan érv, amit szintén nem áll módomban elfogadni. De azért azt megjegyezném, az, hogy egyes képviselők nem látnak különbséget a szokásos bizalmatlansági indítvány és a konstruktív bizalmatlansági indítvány között, nem azért van, mert ezek a különbségek nem léteznének. S ezek közül a különbségek közül most cs ak egy nagyon fontosat szeretnék kifejteni, amelyet valójában az alkotmányügyi bizottság ülésén adtak elő. Talán Önök is tudják ebből az összegzésből, hogy az alkotmányügyi bizottság az én indítványomat elvetette; 4en szavaztak mellette,10en ellene és 7en tartózkodtak. Ezen a bizottsági ülésen tettem föl azt a jogi kérdést, amit az előző hozzászólásomban - amelyet ezelőtt talán másfélkét héttel volt módom elmondani - megemlítettem, miszerint létezik a konstruktív bizalmatIansági indítvány meghonosítása esetén egy jogi probléma. A jogi probléma abból áll, hogy valójában a hatályos magyar Alkotmány szövege szerint - eltérően a németországi formától , egy fizikai aktussal három jogkövetkezményt fogunk kiváltani, mert ugye arról van szó, hogy amikor a konst ruktív bizalmatlansági indítványról szavazunk, akkor megvonjuk a bizalmat a régi miniszterelnöktől és egyúttal ugyanazzal a fizikai aktussal megadjuk a bizalmat az újnak. Akkor is említettem már, hogy a magyar Alkotmány azt mondja ki, hogy a miniszterelnök ről, annak programjának elfogadásáról egyszerre dönt az Országgyűlés! Tehát a magyar jogrend hozzá fog illeszteni ehhez egy harmadik jogkövetkezményt, vagyis hogy a leendő miniszterelnök
