Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ)
369 bizonyítani, hogy voltaképpen ki követte el a hamis adatok feltüntetését. Másré szt, ha a visszamenőleges hatállyal a folyamatban lévő népszavazási kezdeményezésre is alkalmazni szeretnénk, az is súlyos jogi normákat sértene. Két megoldás mégis van. Egyrészt kérjük fel az Igazságügyi Minisztériumot, hogy dolgozza át a népszavazásról é s a népi kezdeményezésről szóló törvényt, igyekezzen megszüntetni annak belső ellentmondásait. Emlékezetem szerint az előző Parlamenttől ugyanezt kérte a Magyar Szocialista Párt egy másik szituációban. A másik megoldás pedig az lenne – kedves képviselőtárs ak – , hogy számítsunk a kezdeményező MSZP és MSZMP jóindulatára, és ha már annyit bábáskodtak önzetlenül a népakarat körül, akkor segítsenek a népszavazás lebonyolításában, költségeiben. Tudomásom szerint idén még a hátralévő hónapokban az MSZP 39,8 millió , az MSZMP 12 millió forint költségvetési támogatást kap. Kérjük fel őket, hogy járuljanak hozzá a népszavazás költségeihez. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Szokolay Zoltán felszólalását. Szólásra következik Kőszeg Ferenc a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Kőszeg Ferenc (SZDSZ) KŐSZEG FERENC (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Könnyű dolgom van, mert tisztelt képviselőtársaim: Kósáné Kovács Magda és Szokolay Zoltán már védelmébe vették az indítványomat , mellette szóltak, nekem szinte csak csatlakozni kell, csatlakoznom kell hozzájuk. Akkor, amikor a múltkori indítványomat beadtam, ehhez képest Kósáné Kovács Magda egy annál tágabb körű indítványt nyújtott be, tehát itt voltaképpen a szerződés kérdése, há t némileg kétes, ugye, mert a két indítvány összeolvasztásáról volt szó, illetve Kósáné visszalépett a maga indítványával, úgy, hogy az ő javaslatait beledolgoztuk a bizottsági ülés során ma délelőtt az enyémbe, és abban, hogy ő kitágította és hozzáigazíto tta az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény szövegéhez a javaslatot, azzal nagyon jót tett, és hasznosan javított a törvényjavaslat szövegén. Mindazonáltal el kell mondanom, hogy a megközelítésmódon úgy tűnik, volt mégiscsak egy jelentős kü lönbség a kettőnk javaslata között. Ugyanis az én javaslatom, ahogy azt Szokolay Zoltán nagyon helyesen látta meg, és voltaképpen én ezt a múltkor az általános vitában, tegnap tett hozzászólásomban is elmondtam, valóban az késztetett a módosító indítvány b enyújtására, hogy azt tapasztalhattuk, most a legutóbbi népszavazási kezdeményezés során is, de még azt megelőzően az országgyűlési választások előtt, a kopogtatócédulák gyűjtése során, hogy számos helyen, különösen vidéken, de nem csupán vidéken, munkahel yi vezetők megpróbálják befolyásolni, megpróbálták befolyásolni a választókat, részint annak idején abban, hogy kopogtatócédulát az ő nevükre töltsenek ki, de tudunk olyan eseteket, hogy tszekben a tszelnök indult, és mintegy elvárta a tsz valamennyi tag jától és dolgozójától, hogy az ő nevére töltsék ki a kopogtatócédulát, és számos esetről értesültünk most a mostani népszavazási kezdeményezés során is, hogy az aláírásgyűjtés munkahelyeken, tszekben folyt. És hogy ezt menynyire természetes gyakorlatnak t ekintik például, tekinti például a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, arra jó példát és bizonyítékot nyújt a napilapokban mindennap megjelenő hirdetés – fizetett hirdetés – , amely, ugye, a népszavazási kezdeményezéshez való csatlakozásra hívja fel a munkavállalókat, és amely úgy végződik, hogy keresse az aláíróíveket munkahelyi szakszervezeteinél. Tehát eleve a gyűjtés munkahelyeken folyik. Én meg kell hogy mondjam őszintén, ez volt az, ami a legfőbb késztetést adta ennek az indítványnak a benyújtá sára. Ugyanakkor az az indítvány, amelyet Kósáné Kovács Magda képviselőtársunk nyújtott be, alkalmazkodva a korábbi törvény szövegéhez, úgy hangzott, hogy az