Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
368 Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Részletes vita lévén én Kőszeg Ferenc módosító javaslatához szeretnék hozzászólni. Előbb azonban hadd ismerjem el egy mondatban, hogy több képviselőtársammal ellentétb en én voltaképp végülis örülök a népszavazásnak, mert magam is érzékeltem, hogy a közvélemény megosztott e kérdésben. Van bizonyos nagyságú tömegbázisa Magyarországon 1990ben a Király Zoltánféle, MSZPféle, MSZMPféle elképzeléseknek, és ezt tiszteletben kell tartani. Összegyűjthettek volna lényegesen több aláírást is, akár 800 ezret – szerény becslésem szerint. Most majd végre nyugvópontra kerül – remélem mihamarabb – ez az ügy. Dönt a nép – ezúttal nem diktatúrát, mert azt már március 25én, illetve fől eg április 8án már megdöntötte. Más valami azonban nagyon aggaszt engem, és örülök, hogy Kőszeg képviselő úrnak is részben valami hasonló fordult meg a fejében. Ezt tükrözi a 184 – es számon közzétett módosító indítványa is. Tegnap Vastagh Pál aggodalmát fe jezte ki a népszavazás körülményeinek megnyugtató módon való rendezését, jogszerűségét illetően, bár furcsa módon nem tért ki a népszavazás kezdeményezésének, az aláírásgyűjtésnek tisztességes körülményeire. Sajnos, hazánk számos térségéből érkeztek igen a ggasztó hírek arról, hogy munkahelyeken nyílt vagy burkolt vezetői pressziót gyakorolva gyűjtötték az aláírásokat. Érkeztek ilyen hírek már az év elején is az országgyűlési képviselők választásakor, az ajánlószelvények gyűjtésekor. (Felkiáltás!: Így van!) Éppen ezért Kőszeg Ferenc javaslatát indokoltnak érzem és támogatom, sőt tovább mennék, mert bizonyos szempontokból a Magyar Demokrata Fórumot radikálisabbnak érzem a Szabad Demokraták Szövetségénél. Van ugyanis még egy körülmény, amely felkeltette a válas ztópolgárok érdeklődését – megvallom, a magamét is – , éspedig az Országos Választási Bizottság közleménye, amelyet – emlékszünk – június 26án, kedden este olvastak fel itt, mielőttünk a Parlamentben. Eszerint 21 172 aláírás volt külföldi állampolgáré, 961 kiskorú, 52 halott – , hadd ne folytassam tovább. Emlékezhetünk arra is, hogy tavaly ősszel, de idén is, a mostani népszavazás kezdeményezéskor is az aláírásgyűjtő íveken egyaránt feltűnően magas volt azoknak a kézjegyeknek és személyi adatoknak a száma, a melyeknek a tulajdonosai fiatalkorúak, már az aláírásgyűjtés megkezdése előtt elhunytak, külföldi állampolgárok, vagy pedig többször is aláírták az íveket, holott csak egy választójoggal rendelkeznek. Azt hiszem, hogy hosszabb távon nem elégséges Kőszeg Fe renc módosító javaslata. Úgy kellene átdolgozni a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvényt, hogy ezáltal erősödjenek a garanciális szabályok a népszavazás tisztességes kezdeményezése és eredményes lefolytatása iránt. Továbbá : hogy megnövekedjék az aláírásgyűjtők felelősségérzete és tisztelete a népszavazás jogintézménye iránt. Tudom, nyílt kapukat döngetek részben, hiszen a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 211. §ának b/ pontja szerint 'a népszavazás során jogosulatlanul aláíró, hamis adatokat feltüntető személy bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő'. Eddig idéztem. Ennek a rendelkezésnek azonban a gyakorlatban nincs jelentősége, mert utólag és különösen több tízezer érvényt elen aláírás esetében szinte lehetetlen volna érvényesíteni. Éppen ezért ezen túl szükséges lenne megnövelni az aláírásgyűjtést kezdeményező szervezetek és személyek jogi és politikai felelősségét. Az alkotmányos jogok gyakorlásához – kedves Kósáné Kovács Magda – , nem tartozik hozzá, hogy kiskorúaktól, halottaktól, külföldiektől gyűjtünk aláírást! Ez törvénysértő! Akadt, aki azt a tanácsot adta nekem, hogy a népszavazásról szóló törvény 23. §át bővíteni lehetne, éspedig úgy, hogy minden olyan aláírás után, amely a hitelesítési eljárás során nem volt azonosítható választójogosult magyar állampolgár aláírásával, költségtérítést kellene fizetniök a kezdeményezőknek. Tudom, hogy ez jogi bonyodalmakat jelent. Nem is tekintem a mondandómat most egy újabb módosító indítványnak. Jogi bonyodalmat jelent egyrészt, mert hiszen az aláírásgyűjtők nem hatósági személyek, nem kérhetik el senkitől sem a személyi igazolványt, és így nem tudhatjuk
