Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
361 Felszólaló: G. Nagyné dr. Maczó Ágnes (MDF) G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Antall József miniszterelnök úr székfoglalójában arról beszélt, hogy Magyarországon miniszterelnöknek lenni kockázatos dolog. Igaza van. Én ehhez csak annyit szeretnék fűzni, hogy népképvis előnek lenni sem sokkal kockázatmentesebb. A törvénymódosítások során most is, mint mindig, a nép érdekeit kell szem előtt tartanunk. Mint tudjuk, kétféle törvény létezik: az emberi törvények és az isteni törvények. Tudjuk, hogy Kreonnak azért kellett bűnh ődnie, mert Antigonéval az isteni törvényeket akarta semmibe vétetni. Ismerjük ennek a magyar megfelelőjét, hogy milyen következményekkel járt, amikor a nemzet harminc évig nem temethette el nagy fiát. A mostani törvénymódosítás látszólag emberi törvény, d e alig észrevehetően már látszik a szándék: az erkölcsi szférába tartozó, vagyis az isteni törvényekbe akarnak beavatkozni. Miről is van itt szó? Amikor egy népszavazási kísérlet elkezdődik, érvényben van egy törvényes rend. Amikor összegyűlik az a bizonyo s, törvényben előírt, megfelelő számú aláírás, akkor ezt a törvényességi utat egyszerűen felrúgjuk? Egy népszavazás során azt kell pontosan megtudni, hogy mit akar a nép, mert az aláírók azt akarták, hogy kérdezzék meg a népet. A mostani törvénymódosítás m ögött a nép kijátszásának szándéka rejlik, vagyis a napi pártpolitikai érdekekhez akarják igazítani a már meglévő törvényes rendet. Egyszerűbben fogalmazva: a cél szentesíti az eszközt. Ez a törvénymódosítás látszólag az emberi törvényekhez nyúl, de a nép félrevezetésével be akar avatkozni a magasabb rendű, erkölcsi, vagyis az előbb elmondott isteni törvények rendjébe. Ezért nem támogatom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm a felszólalást. Következik Körös fői László a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Körösfői László (MSZP) KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Amikor kézhez kaptam az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság írásos állásfoglalását, melyben a népszavazás időpontjául e hónap – tehát július – 29ét javasolja, azt gondoltam, rosszul látok vagy súlyos memóriazavarban szenvedek. Még a fülemben csengenek Antall József miniszterelnök úr két héttel ezelőtt itt, a Parlamentben elhangzott szav ai, melyben arra kéri a Parlamentet, hogy a helyhatósági választásokat követően, decemberre tűzze ki a népszavazást. A miniszterelnök úr arra hivatkozott, hogy most, amikor a kormányzás előtt a legnehezebb feladatok állnak, ezekben a hetekben ne nehezítsük a Kormány dolgát egy népszavazási kampánnyal. Ezt követően Horváth Balázs belügyminiszter úr azt fejtette ki, igen meggyőzően, hogy ha a népszavazás egy hónapon belül történik, akkor az félmilliárd forintba kerülne. Hozzátette, hogy a költségen túl – szó szerint idézem őt – "oly módon roppanna meg az apparátus egy hónapon belüli népszavazás során, hogy kérdésessé válik a sima és bonyodalommentes első szabad helyhatósági választás lebonyolítása". Ezért arra kérte a Parlamentet, hogy az időpont megválasztása kor fontolja meg a közigazgatásban dolgozó emberek tűrőképességét és az ország teherviselő képességét. Reagálva a Szabad Demokraták Szövetségének azon javaslatára, mely szerint a népszavazást július 14én tartsák meg, dr. Kónya Imre, a Demokrata Fórum parl amenti frakciójának vezetője, igen korrekt módon, a következőket mondta. Idézem őt: "Mi úgy gondoljuk, hogy az a törekvés, amely arra irányul, hogy minden eszközt felhasználva, minden áron, minél előbb kitűzzük azt a népszavazást, azzal a
