Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter:
362 következménnyel j ár, hogy gyakorlatilag tudjuk, hogy erre a népszavazásra az emberek nem fognak elmenni. Július a legvadabb nyári időszak, olyan időszak, amikor az ország egy része nyaral, a másik része nyári munkákat végez. Nyilvánvalóan egy eleve eredménytelen népszavazá sról van szó." Majd így folytatta Kónya Imre: "Farizeus álláspontnak tartjuk azt, hogy tűzzünk ki egy népszavazást, lehetőleg úgy, hogy biztosan ne menjenek el az emberek népszavazni." Ezután ő is a korai időpont többletköltségeire és a lebonyolítás emberf eletti erőfeszítéseire hívta fel a Parlament figyelmét. Tisztelt Képviselőtársak! Azért döbbentem meg, amikor a népszavazás július 29ére, tehát alig több mint három hét múlva tervezett időpontjáról értesültem. Mi történt itt néhány nap alatt? Mi történt, hogy a Kormány miniszterelnökének, belügyminiszterének és a kormányzó párt parlamenti frakcióvezetőjének teljesen egységes álláspontja ellenére most mégis három hét alatt akarják lebonyolítani a népszavazást? Most már nem állnak a Kormány előtt a legneheze bb feladatok? Most már nem gond az, hogy egy hónapon belüli népszavazás félmilliárd forintba kerül? Most már nem baj, ha beleroppan a közigazgatási apparátus? Most már nem erkölcstelen egy eleve eredménytelenségre ítélt népszavazás megtartása? Csak gondolk odom, és nem értem ezt a pálfordulást. Én nem tételezem föl, hogy itt egy újabb, színfalak mögötti egyezségről van szó, és a kormányzó párt azért engedett a szabad demokratáknak a népszavazás júliusi időpontja tekintetében, mert a szabad demokraták is enge dtek a Demokrata Fórumnak a helyhatósági választások korábbi időpontját illetően. (Zaj.) Én nem állítok ilyet, de van, aki már erre gondol. Egyet viszont biztosan tudok: nagyon könnyen és nagyon gyorsan elveszítheti a hitelét, a népszerűségét a választópol gárok előtt a kormányzó párt, ha miniszterelnöke, külügyminisztere és parlamenti frakcióvezetője javaslatával szemben két héten belül homlokegyenest megváltoztatja álláspontját. Lehet, vannak olyan erők itt a Parlamentben vagy a Parlamenten kívül, akiknek ez a törekvése – a kormánykoalíció képviselőinek, gondolom, nem. Ezért tisztelettel az általam elmondottak alapos végiggondolását javaslom a képviselőtársaknak, mielőtt szavaznak ebben a kérdésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Sz abad György) : Megköszönöm Kőrösfői László felszólalását. Legyen szabad emlékeztetnem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a részletes vitát folytatjuk. Az érvek, amelyeket most hallottunk – anélkül, hogy minősíteném – , az általános vitában már elhangzottak. ( Szórványos taps.) Horváth Balázs belügyminiszter úr kér szót. Felszólaló: Dr. Horváth Balázs belügyminiszter HORVÁTH BALÁZS, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak és kizárólag azért kértem most szót, és nem a részletes vitához szeretné k hozzászólni, mert a nevem, illetve beosztásom több ízben előfordult az iménti felszólalás során. Én nagyon szeretném – ha nem tudok az önmagammal szemben is támasztott eme követelményemnek eleget tenni, kérem, figyelmeztessen – , ha mindenki aki idéz, pon tosan idézne, nem csúsztatna. Kiváltképpen azt nem szeretném, ha falsul interpretálná a szavaimat. Az imént elhangzott felszólalás több ízben hivatkozott arra, hogy én mit mondtam. Én azt mondtam, hogy ha július 14én lesz a népszavazás, abba beleroppanhat a magyar közigazgatás. Most július 29ére, három héttel későbbre lehet majd talán úgy kiírva, hogy három hete már – közel három hete – a magyar közigazgatás és a Belügyminisztérium apparátusa annak elrendelése nélkül, de erre a munkára készülhet. Nyilvánv aló dolog, hogy ez a három hét meghatározó ennek lebonyolítása szempontjából – egyrészt. Másrészt elmondtam azt, hogy az akkori jogszabályok szerint
