Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABAD GYÖRGY, DR. (MDF)
35 A különböző kisebbségek alkotmányos jogai ugyanis nem térhetn ek el egymástól. A félreértés annak ellenére tovább él, hogy az MDF 69es számú javaslata és Baka András módosító indítványa már kiküszöbölte ezt a hibát, és ebben már csak egy nemzetiségi biztos szerepel. Itt viszont hiba van a jelzővel. Azért rossz a jel ző, mert nemcsak nemzeti, hanem etnikai kisebbségeket is elismer a magyar jog. A jogi bizottság 123as számú jelentésének 31. oldalán azt olvashatjuk, hogy a bizottság elfogadta az Alkotmány 68as szakaszának azt a módosítását, mely szerint a nemzeti és ny elvi kisebbségek helyett nemzeti és etnikai kisebbségek szerepeljenek. Tehát ezt a fordulatot fogják beírni az első bekezdésbe, és ezt alkalmazzák minden más helyen, ahol "nemzeti és nyelvi" jelzőpáros szerepel. Ez a bekezdés minden kisebbségi jognak az al apja. Ezért nem értem a tisztelt bizottságot, hogy ha az alapfordulatnál elfogadja ezt a két jelzőt, akkor ezt a módosítást miért nem viszi végig az egész alkotmánymódosításon. Ha itt elfogadják a pontos szakkifejezést, akkor utána miért nem konzekvensek? Az elismert nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak az érvényesülését - a fejezet címe szerint - nemzetiségi biztos fogja figyelemmel kísérni. A szombati Magyar Nemzetben olvashattuk zsidó honfitársaink tiltakozását nemzetiséggé nyilvánításuk ellen. Senki se akarjon helyettük dönteni, tehát ezt fogadjuk el! Őket nem képviselheti a Parlamentben nemzetiségi biztos. Másik példa. Az illető bizottság neve a Parlamentben: emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság. Nem nemzetiségi, hanem kisebbségi. Egy kérd és erejéig visszatérhetek a felszólalásom elején említett példára. Nemzetiségi biztos választása esetén ki fogja képviselni magyar anyanyelvű cigány honfitársainkat? Nemzetiségi biztos helyett tehát kisebbségi biztost kell választani. Ez nem módosító javas lat, hanem úgynevezett szövegpontosítás, amire már volt itt példa korábban is. A kisebbségi képviseletet a választójogi törvény megfelelő módosításával tudjuk majd megoldani. Erre az említett MDF SZDSZ megállapodás már utalt is, csakhogy ennek a módosításn ak a hatása csak négy év múlva fog érvényesülni, tehát addig ideiglenes megoldást kell találni erre a problémára. Én is azt javaslom a tisztelt Háznak, hogy tegye lehetővé a kisebbségi érdekképviseletnek, hogy egy ombudsman mellé létrehozzanak egy kisebbsé gi kollégiumot, tagjainak a megválasztása legyen az 8 belügye, és minden kisebbség egyegy tagot küldhessen ebbe a kollégiumba. Végül egy újabb, hasonló veszélyre szeretném felhívni a tisztelt Ház és a törvényelőkészítők figyelmét. A rendelkezésemre álló önkormányzati törvénytervezetben egyetlen árva szó sincs a nemzeti és etnikai kisebbségek különérdekeinek az érvényesítéséről. A helyhatósági választásokról szóló törvényjavaslatban már van erre egy fejezet. Ez is még félkész törvényjavaslat, és - vélemény em szerint - ez a fejezet elég erőtlenül próbálja szabályozni a kisebbségi képviselet létrehozását. Azt szeretném, ha ezúttal elkerülnők az idei országgyűlési választások előtt elkövetett törvényalkotási hibákat, a nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzat i képviselete ne utólagos, kapkodó és ideiglenes intézkedések révén jöjjön létre. Végül szeretném a tisztelt Ház figyelmébe ajánlani Baka András képviselő úr 102es számú alkotmánymódosító javaslatát, mert ennek elfogadásával végre konzekvens és szakszerű lépéseket tehetnénk ennek a problémának a megoldása felé. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Szabad György képviselő, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Szabad György (MDF) SZABAD GYÖRGY, DR. (MDF )
