Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABAD GYÖRGY, DR. (MDF)
36 Tisztelt Országgyűlés! Természetes, hogy képviselőként szólok. Legyen szabad most szakmai indokokból felszólalnom. A címer sokat vitatott kérdéséről van szó. Nekem Király Béla kezdeményezéséről - egy kicsit konkrétabb formában , hogy nekünk a szent kor ona tiszteletét biztosítanunk kell, nem olvasmányanyagban, nem múzeumi látogatások megszervezésében, hanem a magyar közéletben, nagyon pozitív véleményem van. A magyar szent korona olyan nemzeti ereklyénk, amely egyedülálló. Most részletekbe nem bocsátkozv a, messzemenően indokoltnak tartom - megmondom, már az ellenzéki kerekasztaltárgyalásokon is képviseltem ezt az álláspontomat , hogy szülessék a magyar szent korona őrzéséről, tiszteletéről és közéleti szerepéről önálló magyar törvény. Nem érzem ezzel el lentétesnek, sőt a lényeget tekintve ezzel messzemenően összhangban áll, hogy címerünknek heraldikai okokból is, történeti okokból is, alkotmányfejlődési okokból is a középkori eredetű, történeti alapcímerünket tekintem. E téren íme bizonyság, hogy a Magya r Demokrata Fórumban - békésen, vagy vitázva - megélhetnek egymás mellett különbözd álláspontok. Álláspontom különbözik Zétényi Zsolt szakmai megokolású és Katona Tamás szakmai és politikai meggondolású érvelésétől. Legyen szabad először is - nem fogom nag yon hosszan igénybe venni türelmüket, de szükségesnek érzem - jelezni azt, amit negyven magyar történész nyilatkozata már az elmúlt ősszel jelzett! Hadd jelezzek most közülük és a hozzájuk csatlakozók közül olyan neveket, mint Benda Kálmán, Fügedi Erik, KI aniczay Gábor, Orosz István, és sorolhatnám még a jelenlevőket és a távollevőket. Az én aláírásom is ott volt. Csatlakozott hozzá Göncz Árpádtól Lukácsi Sándorig számos társadalomtudós, a múlt számos ismerője, aki kifejezetten szakmai okokból másként fogla lt állást. Heraldikailag valljon más álláspontot egy heraldikai nemzetközi szövetség mégannyi tagja is, számomra egyértelmű, hogy címernek azt nevezzük, ami a címerpajzson elhelyezkedik. Ami azon kívül van kétoldalt vagy alul, körben vagy másutt, az legfel jebb mellékletnek tekinthető, az heraldikailag nem része a címernek, bárkit idéznek meg e tekintetben. A címeren felül levő korona nem része a címernek, hanem történeti és heraldikai értelemben Fügedi Erik fejtette ki a vitában a legvilágosabban - jelzi an nak a rendi állását, aki a címerrel rendelkezik. A korona tehát mindig azt jelzi, hogy az illető nemes; ha főnemes, milyen rangú főnemes, tehát báró, gróf, herceg; vagy ha uralkodó, király, és ezután belép - jeleznem kell, a Habsburgokkal ez sajátos megold ás - a koronák hierarchiája. Bocsánatot kérek, nem lesz hosszú. (Derültség.) Nem akartam felszólalni, de úgy érzem, mégis el kell mondanom, mert teljesen félmagyarázatok jönnek majd a tények bizonyos fokú nem ismeretéből. Mi a helyzet, kérem szépen, a magy ar címer és korona tiszteletében - és kapcsolatában? Ez az alapkérdés. Teljesen egyetértek Kéri Kálmánnal: aki nem tiszteli a magyar koronát, aki nem tiszteli a magyar címert, az legalábbis ne tekintse magát magyar hazafinak. Teljesen egyetértek! (Taps.) M ost az a kérdés, hogy ez a kettő történetileg és tartalmilag hogyan kapcsolódik egymáshoz. A XIV. századig a magyar, államinak tekinthető - itt van egy kis leegyszerűsítés, de hadd lépjek ezen túl, mert nem lényeges - címer nem hordoz koronát - amennyire i smerjük. A XIV. században jelenik meg egy szimbolikus korona: nem Szent István koronája, nem az Árpádok koronája, hanem egy szimbolikus fantáziakorona, ami jelzi, hogy itt nem akárkinek a címeréről van szó, hanem egy király címeréről. A rajz nem is hasonl ít a földi halandók, egy rajzoló számára megtekinthetetlen szent koronához. Azért is "szent", mert itt egy misztikus tényező van, a középkor világában ő meg sem nézhette, le sem rajzolhatta. Először egy nyitott, sokágú korona jelenik meg, és ez a nyitott k orona - nagyon ritka az előfordulása , a XVII. századig megismétlődik egyes ábrázolásokon.
