Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF)
34 Valahogy úgy - de Szabad professzor úr jobban tudja nálam: "az ország zászlaja és címere ősi jogaikba visszaállíttatna k". Ez a címer volt az, koronástól, és hogy mennyire kell valami ennek a címernek a tetejére, az is mutatja, hogy amikor 1849ben a honvédség a trónfosztás után új csákócímert kapott, Kossuth nem mulasztotta el, hogy egy karddal átbökött koszorút ne tegyen az úgynevezett Kossuthcímer tetejére. Mert úgy érezte, a címer formájából is, hogy valami hiányzik odaföntről. Ami a koronának azt a magyarázatát illeti, hogy ez félreértésekre adhat alkalmat a szomszéd államokban, mint a magyar nagyhatalmi politika jelk épe, nem hinném, hogy a magyar államiság jelképe egyszersmind a magyar nagyhatalmi politikajelképe lenne. Egy kicsit, sőt kísértetiesen emlékeztet ez a gondolatmenet arra, amit 1957ben hallottunk ebben a házban, amelyik azt mondta, hogy a Duna, Tisza, Drá va, Száva, Mátra, Tátra, Fátra mind ott van a magyar címerben. Tudniillik ezek nem azok, nem a Duna, Tisza stb., hanem a honfoglaló törzseknek volt ez az eredetileg 7, most 8 sáv a szimbóluma. Ezen az alapon kellett megszüntetni akkor a Kossuthcímert, hog y a Légrádi Sándor által tervezett, a 49esnél valamivel szemrevalóbb, de mégiscsak egy rossz bélyegzőre emlékeztető címert kapjuk meg, és bizony jó volna ettől végre megszabadulni. Úgy érzem, igaza volt Király Bélának, amikor azt mondta, hogy a magyar kor onát vissza kell tenni a méltó helyére. Én ezt nem is annyira a tananyagba, a tanulmányi kirándulásokra tenném, hanem méltó helye: a címer, aminek a tetejére való. Én ott szeretném látni. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Következik dr. Gyurkó János képviselő , MDF. Felszólaló: Dr. Gyurkó János (MDF) GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletéről és jogaik érvényesítéséről szeretnék beszélni. A kisebbségi képviselet problémái a választó jogi törvény megalkotásakor keletkeztek, amikor a törvényhozók megfeledkeztek a parlamenti képviseletről, a hazai kisebbségek parlamenti képviseletéről. A korrigálás érdekében megalkották az idei XVII. számú törvé nyt, de ez sajnos rossz irányban kereste a megoldást, mert választópolgári akaratnyilvánítás nélkül ruházta volna fel képviselői jogokkal kooptált, behívott embereket. Ezen a ponton idéznem kell Jakab Róbertné képviselőtársamat, aki szerint a kooptálás nem antidemokratikus. Lehet, hogy a népi és a szocialista demokráciában ez nem volt antidemokratikus, de a jelző nélküli demokráciába nem fér bele. (Taps.) A 69es számú alkotmánymódosító indítványnak 15., 24. és 45. paragrafusa foglalkozik a hazai kisebbsége k jogaival. Helyenként az MDF és az SZDSZ április 29én megkötött megállapodását követte sajnos a pontatlan fogalmazási módban is. Például ebben az indítványban nemzeti és nyelvi kisebbségekről volt szó. Ez a furcsa két jelző egymás mellett szerintem kizár ná a kisebbségi jogalanyok közül a hazai cigányok nagyobb részét, akik magyar anyanyelvűek. A kétpárti megállapodás, a 34es számú korábbi MDFjavaslat és az általános vitában Tölgyessy képviselőtársam felszólalása is a hiányzó nemzetiségi képviselet rende zése érdekében több parlamenti biztos megválasztását javasolta a tisztelt Háznak. A parlamenti biztos mint jogintézmény alapfunkciójának teljes félreértéséből származik ez a többes számú javaslat. Csak egy kisebbségi szószóló kell. Ez egy jogi részterületn ek a kontrollja. Nem szabad összekeverni a kisebbségi képviselettel. Azonos alkotmányos jogok érvényesülésének figyelemmel kísérésére több parlamenti biztost választani, jogelméleti képtelenség.
