Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 6. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 6. napjának korrigált kiadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:
301 értelemben az európai népek közösségéhez való tartozást jelentő korona jelentésmozzanatai nem nélkülözhetők az állami címerből. (Nagy taps a jobb oldalon és középen.) Hozzá kell tennem azonban, hogy nekem a Kossuthcímerrel a világon semmi bajom nincse n, semmi kifogásom nincs ellene. Sőt, hozzá kell tennem azt is, hogy nagyon megértem, ha valaki – társadalmi csoportok vagy egyének – olyan tapasztalatokkal rendelkezik, és e tapasztalatokhoz kapcsolódó olyan érzelmekkel, olyan véleményekkel, hogy szíveseb ben látja a nemzeti jelvényben az újrakezdésnek a jelentésmozzanatait, mint a folytonosságát. Ismétlem: ezt megértem, tisztelettel vagyok ez iránt, a nézet és vélemény iránt de nem osztom. Összefoglalva tehát: szerintem a jelek jelentése abból alakul ki, h ogy milyen jelentést tulajdonít e jeleknek a közösség. A koronának három jelentést tulajdonítunk. Az egyik az államiság, a másik az államiság folytonossága – ha úgy tetszik, a történeti folytonosság – , a harmadik az Európához tartozás. Úgy vélem, ezek azok a jelentésmozzanatok, amelyek az állami jelvényben nem nélkülözhetők, de amelyek a Kossuthcímerben nincsenek meg. Ezért úgy gondolom, azt ajánlom, hogy a koronás kiscímert fogadjuk el állami jelvénynek. (Taps a jobb oldalon, szórványos taps a bal oldalró l.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Képviselőtársaim! A magam részéről a legnagyobb mértékben tiszteletben tartom valamennyi képviselő jogát szólásra és minden tekintetben. Senkinek a felszólalását kommentálni nem akarom. Általános megjegyzést szeretnék te nni. Ebben a Parlamentben sok történész és címerszakértő van. Úgy gondolom, hogy ez végül is Parlament, és nem kellene egyetemi előadásokat tartani (taps) hanem rövidebben indokolni. Ezt tehát általánosságban szerettem volna megjegyezni, hogy kérem, azért legyünk tekintettel arra is, hogy az idő közben telik. Elnézést kérek a megjegyzésemért. (Taps.) Ügyrendi kérdésben kért szót Katona Béla, pillanat, és utána a miniszterelnök úrnak adom meg a szót. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Katona Béla (MSZP) KATO NA BÉLA, DR. (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném a Házszabály 47. § (2) bekezdésére hivatkozva kérni a vita bezárását. Úgy gondolom, hogy múltkor az alkotmánymódosítás ügyén rendkívül sok értékes hozzászólást végighallgathattunk. A vita után, ahogy C sépe Béla képviselőtársam mondotta, kapott kritikát ő is, gondolom, kaptunk kritikát valamennyien, nemcsak azért, hogy melyik címert fogadtuk el vagy melyiket nem, hanem én olyan kritikát is kaptam, hogy ugyan a választópolgárok nagyon fontosnak tartják a címerkérdést, de úgy érzik, hogy vannak más kérdések, amik fontosak, döntsön végre már ebben az ügyben a Parlament. Úgy hiszem, hogy a tegnap délelőtti hosszú vita sem emelte a tekintélyünket. Szeretném javasolni, hogy ezt a vitát zárjuk le; előttünk feksz ik egyszer a Kormány javaslata, egyszer Kőszeg Ferenc kompromisszumos javaslata. Ha a bizottság esetleg állást akar foglalni, tegye meg, hallgassuk meg. Amikor felszólaltam, nem tudtam még, hogy a miniszterelnök úr is szót kér, azt természetesen javaslom m eghallgatni, de utána javasolnám a vita lezárását, és szavazásra feltenni a kérdést. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Mielőtt ezt a javaslatot illetően állást foglalna az Országgyűlés, megadom a szót miniszterelnök úrnak. Ügyrendi kérdésben felszól aló: Antall József miniszterelnök ANTALL JÓZSEF miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen részben ugyanezt akartam elmondani. Úgy gondolom, hogy nincs semmiféle érvrendszer, semmiféle újabb vita, ami meggyőzné azokat, akik egyik vagy
