Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 6. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 6. napjának korrigált kiadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TELLÉR GYULA (SZDSZ):
300 egyébként más kontextusban elhangzottak, vagy részben elhangzottak az előbbiekben. (Az Országgyűlés egy alkalmazottja egy pohár vizet tesz a képviselő elé.) Köszönöm sz épen. (A technikus a felszólalás befejezésének véli, és kikapcsolja a képviselő mikrofonját, aki így hangosítás nélkül próbál beszélni.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Nem fejezte be, a vizet köszönte meg. TELLÉR GYULA (SZDSZ) : Elnézést, úgy látszik, vé letlenül rátettem a vizespoharat. (Derültség.) Az egyik ilyen jelentés, amelyik a koronához kapcsolódik, az, hogy a magyar államiságot jelképezi. Ennek azt a kérdést vetik ellene: miért pont a korona jelképezi a magyar államiságot. Egészen egyszerűen azért , mert amikor az államiság kialakult, akkor a királyság konkrét formájában történt, és annak a királyságnak és az államiságnak a jelentése akkor összefonódott. Amikor viszont a királyság megszűnt, a jelentés módosult, és absztraktabbá vált, akkor jött létr e az államiság jelentés. Hozzá kell tennem, hogy az ilyesfajta jelentésváltozás nagyon közönséges. Ha nem a képi, hanem a nyelvi jelek világába megyünk, ott az általános iskolai tananyag részét képezi a "toll" szónak a története, amelyik egyszerre volt mad ártoll és írótoll. Aztán amikor másból kezdték készíteni, más technikával, akkor jelentette már a tintával vagy más festékanyagokkal működő íróeszközt is. Egy másik jelentésmozzanat az államiság folytonossága, amely a koronához tapad. Erről nem akarok hoss zasabban beszélni, mert azt hiszem, elég nyilvánvaló. Van egy harmadik jelentésmozzanat is azonban, amelyikre talán kevésbé figyelünk: ez pedig az európaiság, az európai közösségbe való tartozásnak a jelentésmozzanata, amelyik a koronának a keresztényi öss zefüggéseihez kapcsolódik, hiszen a korabeli Európára – értékvilágával és intézményeivel – a kereszténység nyomta rá a maga jellegzetességét, a maga bélyegét. Foglalkoznunk kell a jelentéstulajdonítás negatív mozzanataival is: azzal, hogy milyen jelentés n em kapcsolódik a koronához. Legalábbis, nézetem szerint a magyar, a koronát jelként elfogadó közösségnek, a közösség tagjainak többségében nem. Nem kapcsolódik hozzá szerintem az irredentizmus, nem kapcsolódik hozzá a nacionalizmus, nem kapcsolódik hozzá a fasizmus, nem kapcsolódik hozzá még csak a két világháború közötti időszak keresztény kurzusának a jelentése sem. Ugyanis ilyen alapon a Himnuszt is kivethetnénk nemzeti szimbólumaink közül. Életkoromról árulkodik, hogy elemistaként énekeltem a Himnuszt H orthy Miklós születése napja alkalmából tartott elemi iskolai ünnepségen. És általában derűreborúra kellett énekelni a Himnuszt, mégsem akarja senki ezeket az ideológiai tartalmakat kimondottan a Himnuszhoz kapcsolni. Ugyanígy nem kapcsolhatók a koronáho z sem. Ha a Kossuthcímer jelentéseit nézzük, azt kell megállapítanunk, hogy a Kossuthcímerhez ezek az általános jelentések nem kapcsolódnak. Kapcsolódik viszont a Kossuthcímerhez a XIX. és a XX. század több forradalmának, forradalmi újrakezdésének, demo kratikus társadalmi mozgalmának a jelentésvilága, jelentésköre – igen tiszteletreméltó jelentéskör. Mint ahogyan a múltkori szavazás mutatta, abban, hogy a két jelentés közül, a két jelentéstípus közül melyiket kellene a köztársaság jelvényévé emelni, a sz avazás két eltérő nézetcsoportot határolt körül. Úgy gondolom, hogy ez a két, eltérő csoport nem abban különbözött, hogy a kétféle címerhez kapcsolódó - az előbb általam elemzett - jelentéseket nem így gondolja vagy nem így kapcsolja a címerhez. Abban külö nbözött, hogy szerintük melyik az a jelentéskör, amelyik inkább beemelendő az állami jelvénybe, amelynek inkább helye van abban. Úgy gondolom, itt én is szubjektív leszek. Azt hiszem, nincsen olyan szabály – akár szokáson alapuló, akár más módon előírt – , amely megmondaná, hogy állami jelvényben minek kell helyet foglalnia, ezért lehetséges az egyik tábornak és a másiknak az álláspontja is. Én a mellett a gondolat mellett vagyok, hogy az általánosabb jelentésű, a történelmi folytonosságot jelentő – és bizon yos
