Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 6. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 6. napjának korrigált kiadása - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
295 Köszönöm. Átadom a szót Kőszeg Ferenc képviselőnek, SZDSZ. Felszólaló: Kőszeg Ferenc (SZDSZ) KŐSZEG FERENC (SZDSZ): Szeretném néhány szóval röviden elmondani és megindokolni javaslatomat. A javaslatom voltaképpen egyáltalán nem új, és igazábó l nem is dicsekedhetem a szerzőségével, mert az első, akitől én ezt az ötletet – nevezetesen azt, hogy különböztessük meg az állami címert és a történelmi címert – az első, akitől ezt hallottam, az a jelenlegi miniszterelnök Antall József úr volt, aki a mú lt évben a politikai egyeztető tárgyalások középszintű vitája során adta elő ezt a számomra akkor is rendkívül meggyőzőnek tűnő javaslatot, és igazából azóta sem értettem, hogy miért sikkadt el ez a vita, a címervita során. Megnéztem azt, hogy a világ címe rei között hogyan oszlanak meg a koronás és koronátlan címerek. Voltaképpen ebben megint egy MDFes képviselőtársam, Szabad György professzor úr igazított el, aki itt a nagyon érdekes heraldikai előadásában, és számomra nagyon meggyőző szavaival rámutatott arra, hogy a címerpajzson kívül elhelyezkedő korona nem tartozik szorosan a heraldikai jelképek közé, hanem általában az államformát fejezi ki. Nos, ebből a szempontból végignézve a világ címereit, azt láttam, hogy valóban koronás címer, tehát olyan címer , ahol a címerpajzs fölött, vagy azon nyugodva helyezkedik el a korona, csak monarchiákban fordul elő: Belgium címerében, Hollandia, Svédország, Norvégia címerében, vagy akár az Andorrai Fejedelemség címerében van ez így, illetve olyan országokban, amelyek az egykori brit birodalomhoz tartoztak, mint Kanada, vagy ÚjZéland, de ezek sem valamennyien, Ausztrália címerében például nincs korona. Összesen két olyan ország van, ahol a köztársasági államforma ellenére a korona ott helyezkedik el a címer felett. Az egyik az egykori brit Guayana, a másik pedig San Marino. Van még egy harmadik is: NyugatBerlin. A berlini mackó feje felett ott látható a korona, de ez mint a szuverén államiság jelképe – azt hiszem – most már csak néhány hónapig érvényes, és ezt nem leh et igazán állami címernek tekinteni. Érvelésem egyik része tehát az, hogy nem volna kívánatos, ha megismétlődnék, ahogy Magyarországot külföldön némiképpen gúnyosan emlegették a két háború közötti időben mint király nélküli királyságot, amelyet egy tenger nélküli tengernagy vezet. Azt hiszem, hogy az ilyenfajta félreértéseket, magyarázni való dolgokat, az olyan helyzetet, amelyet igazán csak mi értünk, de minden külföldinek el kell magyarázni, hogy ez igazában nem is azt jelenti, el kellene kerülni. Ez a do log egyik része. A dolog másik része az, hogy én teljesen megértem, belátom és magam is így gondolom, hogy a korona nagyon fontos történelmi szimbólum, nemcsak az egyik legrégibb európai korona, hanem egyúttal a magyar történelemben olyan fontos szimbólum, olyan jelkép, amelyhez nagyon fontos államjogi gondolatok, állambölcseleti tanok tartoznak. Azt hiszem, hogy valamilyen módon ezt is meg kell őrizni. Ezt a kompromisszumos javaslatot adtam elő módosító indítványomban, és adom elő most, hogy különböztessük meg az állami címert és az úgynevezett történelmi címert, mind a kettőt övezze az állami jelképeknek kijáró tisztelet, és a törvény gondoskodjék arról, hogy ez a tisztelet kifejeződjék a törvényben és megtartassék. Azt hiszem, hogy az állami címer használ ata indokolt lehet olyan alkalmakkor, amikor kifejezetten valamilyen állami aktusról van szó, tehát állami okmányokon, közhatalmi intézmények körbélyegzőjén, pénzeken, olyan hivatali helyiségekben, ahol valamilyen állami határozatot, bírósági ítéletet hírd etnek ki, de már ezekben a helyiségekben is elképzelhető mind a két címernek a használata.
